Idén is mint minden évben, a farsangi időszakban megrendezésre kerül ez a nagy múltú farsangi hagyomány. Február 7. és 12. között bárki megnézheti a hagyományörző programot, amit már az UNESCO az emberiség szellemi kulturális örökség listáján tart számon.
A Busójárás Mohácson
Az időpontot, amikor is sor kerül a Busójárásra, mineden évben a nap és a hold alapján határozzák meg. A búsójárás időpontját a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. Egyfajta télbúcsúztató, vagy éppen tavaszköszöntő farsangi szokás, amelynek még ma is nagy hagyománya, és közönsége van. Az UNESCO által a kulturális világörökség része, így érdemes legalább egyszer élőben is megnézni.
A Búsójárás története
A Mohácsi mondakör részét képezi a Busójárás eredete. A hagyomány szerint Még a török hódoltság idején a Mohácsi mocsárvilágba menekültek az őslakó sokácok a török fennhatóság elől. Ijesztő állarcokat öltöttek és maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éjszaka közepén csónkokba ülve átkeltek a Dunán és kizavarták a törököket Mohácsról. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, de valós történelmi alapja nincs a legendának, valószínűleg a később betelepített sokácok hozták magukkal a szokást.
A busójárok öltözete
A hagyományos busójáró öltözet nem változott semmit az évszázadok alatt. Régen is szőrével kifordított bundát, szalmával kitömött gatyát, gyapjúból kötött cifra harisnyát és bocskort viseltek. A bundát marhakötéllel fogták össze, amire marha koompot akasztottak. Kereplőt, buzogányt használtak zajkeltés céljából. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc. Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól.
Busójárás napjainkban
Bár az öltözet és a maszkok viselete mit sem változott, a turisztikai látványosággá, vagy kulturális világörökséggé váló népszokás már eltér az eredeti hagyományoktól. A Busójárás a Mohácson lévő Koló téren kezdődik, és szürkületkor ide érkeznek vissza. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.
