A hagyományos, tömegével épített cserépkályhák, melyek általában téglatest formájú felépítmények jelentős vegyes tüzelésű. Ezek a kályhák többnyire egyformán néznek ki, nincs ülőpadka és szinteltolások vagy párkányok. Persze ma már nem egészen így van ez. Fűtött vagy nem fűtött ülőpadkával is építjük.

A másik szembetűnő ismertetője, hogy általában két ajtó található rajta egy nagyobb méretű tüzelőajtó és egy kisebb hamuzó ajtó. Ebben az esetben a tűztér aljában egy „rács” azaz rostély található. Ezen a rostélyon égetjük a tüzet és a hamu innen hullik a hamuzó térbe.

 

Ám nem csak ezek a kívülről is látható tulajdonságok miatt lesz egy kályha vegyes tüzelésű. Ezekben a kályhákban többnyire függőleges vagy álló járatrendszereket építünk. Ezáltal a járatok a kályhában a kályha aljától a tetejéig közlekednek, persze a kályha méretétől és felépítményétől függően. Erre azért is van szükség, mert egy vegyes tüzelésű kályha alkalmas a fával, brikettel, és szénnel való tüzelésre is, szemben egy fatüzelésű kályhával. A különböző fajta tüzelők másként viselkednek a tüzelés során.

 

Így például ha szénnel vagy brikettel tüzelünk számolnunk kell a salakolással, illetve hogy az égés során olyan gázok szabadulhatnak fel, melyek nyomást eredményeznek a kályhában. Egy vegyes tüzelésű kályhában pontosan a függőleges járatok miatt ha nyomás keletkezik, akkor nem a kályhatestet fogja szétfeszíteni, hanem megemeli a kályha tetejét.

 

Tudni kell, hogy ha egy cserépkályhát szénnel vagy brikettel használunk, az sokkal jobban igénybe veszi a kályhát. Ez azért van, mert a szén hő értéke jóval magasabb, mint a fáé de ez a brikettekre is igaz.

A szakirodalom azt mondja, hogy egy vegyes tüzelésű cserépkályha átlagos élettartama 8-12-év. Ez persze csak abban az esetben igaz, ha szénnel is vagyis ténylegesen vegyes tüzeléssel használjuk.