Szinte minden egyes hónaphoz kötődnek népi hiedelmek. Kezdjük az első hónappal, a januárral. Szerintem nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné az újév első napjára vonatkozó babonákat, amik szerint amilyen az első napunk az évben, olyan lesz az egész év. Ezért ezen a napon célszerű olyan dolgokkal elfoglalni magunkat, amiket szeretünk csinálni és persze pihenjünk minél többet. Újév első napján tilos szárnyasokat enni, mert azok elkaparják a szerencsénket, viszont ha sertést fogyasztunk, akkor igencsak szerencsés év elé nézünk. Ugyanez vonatkozik a mákra is, ami a bőség és a gazdagság jelképe. Ezen a napon a régi parasztgazdák még egy olyan jóslatot is megcsináltak, hogy 12 gerezd fokhagymát megtöltöttek sóval. Mindegyik gerezd egy hónapot jelentett és amelyik másnap nedves lett, arra a hónapra sok esőt jósoltak.

 
Ezek az időjárásra vonatkozó jóslatok februárban se maradnak el. Február 14-ről ma már mindenkinek a Valentin nap jut az eszébe, viszont ehhez a naphoz kötődik egy nép jóslat is, ami szerint ha Bálint napján messzire hallatszik a madarak csiripelése, akkor jó idő lesz.

További régi jóslatokhoz lapozz a következő oldalra!

Téli és tavaszi babonák

Viszont január elsejével nem értek véget azok a kritikus napok, amik alapján egész évre tettek jóslatokat. Például ha március 10-én, Ildikó napján hideg az idő, a népi hiedelmek szerint még negyven napig olyan lesz („Ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy.”). De ha Ildikó napján rossz az idő, az még nem keserítheti el az embert, mert ez csak negyven nap.

Viszont ha április 6-án esik az eső, az a babonák szerint valóban nem ígér túl sok jót, mert a mondás szerint akkor szűk lesz az esztendő, vagyis kevés lesz a termés. De május 27-én, Hella napján már nem ennyire baljóslatú az eső, mert ha ezen a napon esik, nagyra nő a széna.

További régi jóslatokhoz lapozz a következő oldalra!

Nyári babonák

Bár télen és tavasszal sok babonával és jóslattal találkozhatunk, ezek mégse szűnnek meg a nyár beköszöntével. Ha június 10-én, Medárd napján kinyitjuk az ablakot, akkor egész évben kergethetjük a legyeket, mivel sok lesz belőlük. Tehát ezt a napot ki kellett bírni csukott ablakokkal. Július 25-én, Jakab napján viszont a télre vonatkozóan jósoltak az időjárásból. Ha ezen a napon sok a hangya, a tél fagyos lesz és ha az ég tele van felhőkkel, akkor sokat fog havazni. Viszont itt még nem ért véget a sor, mert a délelőttnek és a délutánnak is jelentősége van. Amilyen a délelőtti időjárás, olyan lesz az idő karácsony előtt, amilyen pedig délután, olyan lesz karácsony után. Ha Jakab napján fúj a szél, latyakos telünk lesz, viszont ha süt a nap, akkor hideg lesz.

 
Augusztus 12-én, Klára napján viszont az őszre jósolnak. Sokszor tapasztaljuk, főleg az elmúlt időben, hogy az ősz sokáig várat magára. Viszont, ha Klára napján szeles az idő, ez nem lesz így.

További régi jóslatokhoz lapozz a következő oldalra!

Őszi jóslatok

Ha szeptember 5-én, Viktor napján süt a nap, szép és hosszú ősz várható. Viszont ebben a hónapban van egy nap, amikor igencsak sok mindent le tudtak következtetni a következő évről. Ez pedig szeptember 29-e, Mihály napja. Ha ez a nap deres, akkor erre az évre elbúcsúzhatunk a jó időtől és kezdődik a tél. Viszont néhány helyen úgy tartják, ha a fecskék még nem költöztek el, akkor szép idő lesz karácsonyig. De ha a szél keletről fúj, akkor a tél hideg és kemény lesz. :)

További régi jóslatokhoz lapozz a következő oldalra!

Télre vonatkozó jóslatok

Október 9-én, Dénes napján ha északról fúj a szél és éjszaka látni lehet a csillagokat az égen, a tél kemény lesz, viszont ellenkező esetben, ha felhős az ég és nyugatról fúj a szél, enyhe telünk lesz.  

November 11. pedig az a nap, amikor általában leesik az első hó, viszont ne várjuk ezt annyira, mert ha ilyenkor havazik, az azt jelenti, hogy nem lesz fehér karácsonyunk és az egész tél latyakos lesz.

Katalin napján, november 25-én is hasonló következtetéseket vonhatunk le az időjárásból: „Ha Katalin kopog, karácsony locsog, ha Katalin lotyog, karácsony kopog.”.

További régi jóslatokhoz lapozz a következő oldalra!

Luca napja

A december legérdekesebb napja 13-a, Luca napja, ami nagyon hasonlít az év első napjára, mert ez a nap is tele van tilalmakkal. December 13-án ugyanis nem szabad varrni, mert az azt jelenti, hogy bevarrtuk a tyúkba a tojást, vagyis erre az évre búcsút inthetünk a szerencsénknek. Hasonló tiltás vonatkozik a mosásra és a teregetésre is, amik halált hozhatnak a családba.

Ugyanez a helyzet a vendégeskedéssel is: ezen a napon ne hívjunk át magunkhoz senkit és ha lehet, mi se menjünk sehova, mert akihez átmegyünk, annak balszerencséje lesz. Ha pedig minket látogat meg valaki, akkor mi járunk pórul. Viszont nemcsak tiltások léteznek erre a napra: ha Luca napján sok mákot eszünk, szerencsés évünk lesz, ha pedig sok fokhagymát, az védelmet jelent egész évre a betegségekkel szemben. De itt még nem ért véget a sor, ugyanis december 13 és 21, vagyis a téli napforduló közötti 12 nap az év 12 hónapjának felel meg. Vagyis amilyen idő lesz ezeken a napokon, olyanra számíthatunk az adott hónapokban is.

 
Bár sokan nevetnek ezeken a babonákon és legyintenek rájuk, a régi magyar gazdák mégiscsak tudták őket használni valamire.

Forrás: Összefogás.ewk