Rajesh Kumar Sharmának szenvedélye és szívügye a tanítás. Sok jóérzésű ember létezik a földön, viszont ő egyvalamivel kitűnik a tömegből: nemcsak sajnálja a szegény gyerekeket, hanem cselekszik is! Indiában, mint tudjuk, sok helyen nem éppen luxuskörülmények uralkodnak, sőt! Sokan közülünk még soha nem találkoztak akkora szegénységgel, ami ebben a távoli országban létezik. Tanításra sokszor nincs is lehetőség.

De attól, mert nem mindenkinek adatott meg az, hogy jó körülmények között éljen, még nem lehetetlen kitörni onnan! Ebben segíti ez a 40 éves családapa a gyerekeket. Viszont épület, iskolapadok és egyéb luxus híján csak a híd alatt kivitelezhető az oktatás Új-Delhi forgalmas városában.

Rajesh Kumar Sharma amúgy bolti eladóként dolgozik és emellett vállalta el a gyerekek tanítását. Viszont ez nem volt olyan egyszerű, mint amilyennek látszik! Hisz a szegénység sokszor elveszi a reményt az emberektől, ami itt abban mutatkozik meg, hogy a szülők nem taníttatják a gyerekeiket, mert úgy gondolják, hogy nem megy vele semmire. Sharmának tehát meg kellett győzni a szülőket arról, hogy van értelme küzdeni.

Szerencsére Sharma ténykedése sikerrel járt és ma már több mint 100 gyermek jár az óráira. Viszont a tanítást sem úgy kell elképzelni, mint hazánkban, hogy reggeltől kora délutánig keményen tanulnak a leendő diákok. A tanító csak pár órára tud elszakadni kenyérkereső munkájától, viszont nem eredménytelenül!

Azok közül a gyerekek közül, akiket ő tanított, már legalább a fele bekerült állami iskolába, ami azt jelenti, hogy elindultak azon az úton, hogy kitörjenek az őket sújtó nyomorból és a reménytelenségből.

Sharma ezzel nemcsak tudást adott át a fiatal diákoknak, hanem a tenni akarás vágyát is, hogy cselekedjenek a jobb élet reményében.

Viszont itt még nincs vége annak a pozitív hatásnak, amit ez a lelkes tanító indított el: sok szülőnek is hitet adott, mert egy sikeres felvételi után az állami iskolába már ők is meggyőződhetnek arról, hogy nem lehetetlen kitörni a szegénységből.