1. régi magyar karácsonyi szokás: a gyermek és az állat verve jó!

Durvának hangzik, ugye? Az is. Egy rendkívül érdekes hagyomány övezte ugyanis a régiek életét karácsonykor, ami az egészséget a veréshez kapcsolta.

Karácsony előestéjén gyakran pásztorok járták a házakat ételt és italt kérve a háziasszonyoktól, akik cserébe vesszőt kaptak. A vesszőnek pedig nem volt más funkciója, mint hogy a gazdasszony elverje vele a ház körüli állatokat – mivel a hagyomány szerint így azok egészségesek lesznek.

Ennél még furcsább szokás volt, hogy december 28-án (amely napon Heródes király az összes fiú csecsemőt megölette Jézus születésének hírére), az asszonyok átküldték gyermekeiket a szomszédba, hogy az megvesszőzze őket. Ez szintén az egészséget szolgálta: a babona szerint ugyanis amely gyermeket ezen a napon elnáspángolnak, az a jövő esztendőben egészségnek örvend majd.

2. régi magyar karácsonyi szokás: szenteste a gonosz elűzése

Ha a mai világban hallanánk Szenteste lövéseket, biztosan megállna bennünk az ütő is… Pedig régen ez egyáltalán nem volt különleges, sőt, egyenesen hagyománnyá nőtte ki magát, hogy a gazda az udvaron egy lövést adott le a levegőbe Karácsonykor. Ennek célja az volt, hogy a gonoszt a hanggal messzire űzzék az ünnepi asztaltól.

3. régi magyar karácsonyi hagyomány: terülj, terülj asztalkám!

A karácsonyi ünnepi asztalról a legtöbbünknek az ínycsiklandó falatoktól roskadozó ebédlőasztal jut eszébe, és ez nem is véletlen. Az ünnep maga megkövetelte, hogy ilyenkor jóval bőségesebb legyen a kínálat otthon, de ez még nem minden.
Régi hagyomány volt ugyanis hazánkban, hogy az ünnepi asztaltól nem szabadott felállni evés közben – ezért az asszonyok készülődéskor az összes elkészült ételt feltálalták.

4.    régi magyar karácsonyi szokás: a karácsonyi ének

Sok modern filmben köszön vissza ez a szokás a mai napig, és külföldön néhol még mindig találkozhatunk élőben is azzal a jelenséggel, mikor gyermekek kisebb csoportokba verődve „házalnak”, karácsonyi énekeket adnak elő.
Bár ma már ez inkább egy szép szokás, régen ennek funkciója volt: a mendikálásnak nevezett szokás szerint ugyanis a szegényebb családok sarjai járták így az utcákat, és énekükért cserébe ajándékokat vagy ajándékra valót kértek, ezzel „koldulva” össze a karácsonyfa alá valót.

5. régi magyar karácsonyi szokás: Szenteste szegényes vacsorája

Míg ma a legtöbb családban a Szenteste az ünnepi vacsora napja, ez nem mindig volt ám így.
A hagyományok szerint ugyanis december 24-én egészen az éjféli mise végéig szigorú böjtöt tartottak, és csak kenyeret ettek, vizet ittak.
Az éjféli mise után a paptól kapott ostyát mézzel és fokhagymával fogyasztották (amely szintén a gonosz elűzését szolgálta), eztán került csak sor a vacsora tálalására amely a leggyakrabban bablevesből és mákos gubából állt.

Forrás: Fortepan, Adományozó: Konok Tamás id.