Ha lemaradtál az első részről, elolvashatod itt: Róma építészeti szimbólumai – 1. rész

1. Látnivaló Rómában – Angyalvár

Az Angyalvár, vagy más néven Castel Sant’Angelo Hadrianus császár síremléke Rómában. A Tevere jobb partján áll, a folyón átívelő Ponte Sant’Angelo köti össze a várossal.
Az alapépítmény egy 84 m élhosszúságú négyszög, amelyen egy 60 m átmérőjű monumentális henger áll. A henger belsejében egymás alatt 4 kamra található (legalul a sírkamra), melyeket spirális folyosó vesz körül. A későbbi évszázadokban katonai erőddé alakították a mauzóleumot, majd Aurelianus császár falainak egyik központi erődje lett.

A középkorban már Róma erődjének számított az épület. Annyi harc folyt érte, hogy a polgárok 1379-ben megkísérelték lebontani: szerencsére csak a márványborítás esett áldozatul.
Az avignoni fogságból hazatérve a pápák az Angyalvárat választották fellegváruknak, de az épület börtönként is funkcionált, itt raboskodott például Giordano Bruno, Beatrice Cenci, Benvenuto Cellini, Cagliostro.
Nyugodtabb időkben az Angyalvárat a pápák nyári laknak használták. Még V. Miklós kezdte el a pápai lakosztály építését a vár felső részén, mely végül III. Pál pápa idején fejeződött be.

1870-ben az épületet államosították, ezután börtönként, majd kaszárnyaként működött. 1905-ben kezdték el a restaurálását, 1933 óta múzeumként funkcionál. A látogatók megtekinthetik az ókori spirális feljárót, a császárok egykori temetkezőfülkéit, de látható a múzeumban egy fegyvergyűjtemény és az épület történetét bemutató tárlat is.

2. Látnivaló Rómában – Pantheon

A Pantheon egy épület Rómában, amely az összes isten számára épített templom volt. Marcus Vipsanius Agrippa építette, ám az épület két alkalommal is leégett. Kr. u. 80-ban Dominitianus épített újjá, ám az épület 110-ben ismét leégett. Ma ismert formáját Hadrianus császár idején nyerte el, aki szinte az alapjaitól építette újjá 126-ban. 202-ben ismét restaurálták az épületet, ekkor Septimius Severus és Caracalla utasítására.

Az épületet 609-ben IV. Bonifác pápa szentelte keresztény templommá, amelyet Szűz Máriának és az összes keresztény vértanúnak ajánlott, neve pedig Santa Maria Rotonda lett. A templom sírboltjaiban nyugszik két olasz király (II. Viktor Emánuel és I. Umbertó) is.

Ha Rómában esik az eső, ne keseredjünk el, látogassunk el a Pantheonba, ahogy a 43,3 m átmérőjű kupola 8,3 m átmérőjű occulusán befolyik, majd a márványlépcsőre esik a víz az igazán emlékezetes élmény. Havazás esetén is gyönyörű mindez, de napfényben is, a fények játéka.

3. Látnivaló Rómában – Trevi-kút

A Trevi-kút Róma egyik legnagyobb és világszinten legismertebb szökőkútja. A barokk szökőkutat a 17. században építette Nicolo Salvi.
A szökőkút három út találkozásánál épült fel, innen származik megnevezése is (Trivium). Az ókorban az Aqua Virgo vízvezeték végpontja volt, mely friss vizet szállított. A Római Birodalom bukása után tönkrement vízvezetéket 1453-ban Aqua Vergine néven újíttatta fel V. Miklós pápa Róma vízellátási rendszerének kibővítése céljából. A legendák szerint i. e. 19-ben egy szűz segített a római mérnököknek megtalálni a vízvezetéket tápláló forrást. Ez a jelenet a kút homlokzatán is ábrázolva van.

A kút történetének fordulópontja 1731 volt, amikor XII. Kelemen pápa pályázatot írt ki átépítésére. A pályázat nyertese Nicolo Salvi lett, miután a rómaiak nem nézték jó szemmel, hogy egy firenzei építész, Alessandro Galilei lett első körben nyertesnek kihirdetve. Az új szökőkút építését 1732-ben kezdték el. Elbontották a Bernini-féle reneszánsz kutat és a Poli-palota déli homlokzatán felépítették a ma is látható hatalmas barokk szökőkutat, mely domborművei az Acqua Vergine legendáját mutatják be. Salvi 1751-ben halt meg, a Trevi-kutat 1762-ben fejezte be Giuseppe Pannini.

A kutat 1998-ban felújították, megtisztították a márványfelületeket és új, recirkulációs vízszivattyúkat építettek be. 2007 novemberében anilinnel festették meg és változtatták drámai hatást keltő vörös medencévé a kút vizét. Az akciót egy magát "Futurista akció 2007" néven megjelölő csoport szervezte, mely egyfelől a múlt század elején működött futurista művészeti mozgalomra, másfelől "az élet és a történelem új, erőszakos koncepciójára" hivatkozva magyarázta az akciót.
A Trevi-kúthoz egy monda fűződik, mely szerint, aki bedob egy pénzérmét, az még biztosan visszatér Rómába, az "örök városba". A mondának több változata is él: az 1954-es Three Coins in the Fountain című film alapján úgy tartják, hogy két kútba dobott pénzérme szerencsét hoz a házastárskeresésben, míg három érme segít a válásban. Egy másik változat szerint egy vagy három érmét kell a jobb kézzel, a bal vállon át a vízbe dobni. Naponta kb. 3000 eurónak megfelelő pénzérmét dobnak a kútba. Ezeket éjjel összegyűjtik és a római rászorulók megsegítésére fordítják.

Forrás: www.wikipedia.hu