A dinnyehó ugyanis nem az égből pottyant le (legalább is nem ilyen színben), de még csak nem is egy mesterséges kültéri arculatváltás eredménye. De akkor mégis mi okozza?

A New York Times szerint a rózsaszín szín akkor alakul ki, amikor a nap melegétől a hó olvadni kezd.  A fagypont közeli hőmérsékletek és a hó nedvességtartalma ugyanis történetesen épp ideális körülményeket biztosítanak egy bizonyos algafaj számára. A Chlamydomonas nivalis tudományos néven ismert algafaj éppen ilyen viszonyok között szeret kivirágzani, rózsaszín árnyalatúvá varázsolva ezzel a havat, ami így még több napfényt képes elnyelni, tovább gyorsítva ezzel az olvadást.

A rózsaszín hó, dinnyehó, hóalga, vörös hó, vagy vérhó a világ több pontján is felbukkant már, beleértve az Észak-Amerikában található Sziklás-hegységet, az ázsiai Himaláját, az Arktiszt és Antarktikát is. Legutóbb a Montana állambeli Glacier Nemzeti Parkban lettek figyelmesek rá.

A látványos pompa azonban sajnos komoly problémaforrás a környezet számára, ugyanis az algák jelentősen felgyorsítják a gleccserek olvadását. Egy 2016-ban publikált tanulmány szerint a tudósok megállapították, hogy a rózsaszín hó „kritikus szerepet játszik az albedó csökkentésében” (az albedó jelöli azt, hogy egy felület mennyi fényt vagy sugárzást képes visszaverni).

Ez azt jelentheti, hogy az algák gyorsabb olvadást okozhatnak, így a kutatócsoport szerint ezen algák hatását is figyelembe kell venni a klímamodellek tanulmányozásakor.

Ennek ellenére kétségtelen, hogy ilyen látvány nem minden nap tárul az ember szemei elé.