A Panaszkönyv stábja 8 helyen vásárolt be kiflikből, melyeknél nem csak a minőséget és az árat nézték, de az allergén anyagok feltüntetésének meglétét is. Ez utóbbinál az egyik pékségben nagy nehezen meglett a füzet, amelyben az allergén anyagok vannak feltüntetve, ellenben egy multinál, ahol az egyik pék még ki is jelentette, hogy úgyse találják meg, mert csak a csomagolt termékeken lehet ezt olvasni.

A kiflik szakértők vaktesztjén mentek át, melyre már az elsőnél meg is jegyezte Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára: „Ami feltűnő, hogy matt a felülete. Fényesnek kellene lennie, és cserepesnek. Ez igazán cserepesnek sem mondható, látszanak repedések, de ezek nem a cserepesedés jelei, hanem megroppant egy kicsit” 

A kifliteszt eredményéhez lapozz a következő oldalra!

Az egyik helyen szinte hungarocellre emlékeztető kiflit sikerült megvásárolni, amit a hozzáértők nagyon elkeserítőnek tartanak. Egy albán pékségben pedig szinte teljesen nyers árut sikerült a Panaszkönyv stábjának megvásárolnia.

Debreczeni József, a Gere Pékség szakmai vezetője ezekkel a szavakkal illette a hazai kifli felhozatalt: „Nagyon reménykedem, hogy nem az a jellemző a magyar péktársadalomra, hogy ilyen termékeket állít elő. Volt olyan közöttük, amely nem is nevezhető magyar és pékterméknek, sokból hiányzik a minőségi alapanyag. Minőségi alapanyag nélkül nem lehet minőségi terméket előállítani”  

A kifliteszt eredményéhez lapozz a következő oldalra!

A teszt eredménye kimondottan elkeserítő lett. A kisebb pékségek kerültek a lista elejére, viszont minőségileg sajnos csak a középkategóriába sorolható az árujuk. A multiknál vásárolt kiflik a középmezőnyben végeztek, az albán élelmiszer pedig az utolsó helyezést kapta, annyira rossz volt.

Szakértők szerint nem csak a minőségi alapanyag hiányával van a gond, hanem a pékek szakképzettségével is, ennek az eredménye ez a számos rossz termék.