Erdély legismertebb és leglátványosabb természeti csodája, a Tordai-hasadék, amely 1938 óta számít természetvédelmi területnek. A szakadék mintegy két kilométer hosszúságban terül el kétszáz-háromszáz méter magas sziklafalak között, számos barlanggal körülvéve, emellett otthont adva a környék megannyi különleges növény- és állatfajának. Ha tavasszal vagy nyáron szeretnél a határokon túlra kirándulni, érdemes már most felkészülni rá, első lépésként legalábbis gondolatban: nézd meg képeken a híres hasadékot!

„A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek ormozata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli.”

Lapozz egyet a Tordai-hasadék bámulatos képeiért!

Tordai hasadék keletkezése:

 
A hasadék Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc között alakult ki. Egy nagyobb beszakadt barlangrendszerből jött létre és ezt a beszakadt völgyet mosta a benne folyó Hesdát-patak ki, sok-sok ezer éven keresztül, míg elnyerte mai csodálatos formáját.

A hősi mondakör és a hagyományok nagy küzdelmek s dicső diadalok emlékét fűzik e szoroshoz, annak erődeihez s bizonnyal nem csak a római nőknek volt okuk és alkalmuk gyopárkoszorút kötni hőseik halántékaira, hanem a magyar nők is nem egyszer arra ösztönözve, hogy e rettenthetlen magyar leventék homlokára is fonjanak cserkoszorúkat, kik itt nem egyszer elszántan védték a hazát és a házi tűzhelyt.

E helyen a természet nagyszerűségével a történelem varázsa karöltve jár, hogy a bámulattal kegyelet párosuljon s ne csak szemünk, de lelkünk is gyönyörrel teljék el.