Bár sokan azt hiszik, hogy a legjobb kávét Olaszországban állítják elő, és hogy a legnagyobb kávétermelő országok Dél-Amerikában vannak, a kávékultúra Afrikában, nevezetesen Jemenben kezdődött. Tekintettel arra, hogy a kávénövény Etiópia Vörös-tengeri partvidékén őshonos, ez nem meglepő. "Évszázadok teltek el azonban azóta, hogy az első őrölt, pörkölt kávébabból készült italt Jemenben kortyolgatták, és ma a kávé a világ második legnépszerűbb itala a víz után" - állítja a Nescafé a kávé világnapján.

Az Egyesült Államok, Franciaország és Németország a három legnagyobb kávéfogyasztó ország, amelyek a globális fogyasztás 65 százalékát teszik ki..

Évente 500 milliárd csésze kávé fogy világszerte. Ez óránként 57 millió csészének, percenként 956 000 csészének és másodpercenként 16 000 csészének, azaz naponta 1,37 milliárd csészének felel meg.

Az egy főre jutó kávéfogyasztás tekintetében Norvégia vezet, majd Finnország, Svédország és Dánia következik.

Az olaj után a kávé a második legtöbbet forgalmazott árucikk a bolygón.

A kávézók a globális vendéglátóipar leggyorsabban növekvő szegmense. Számuk évente 7%-kal növekszik a bolygón. A fejlődés fő mozgatórugói Ázsia növekvő régiói, ahol az emberek hagyományosan a teát részesítik előnyben, bár ez a tendencia eltolódni látszik.

A "kávé" szó arab eredetű, és eredeti jelentése "babbor" volt.

1675-ben II. Károly angol király betiltotta a kávéfogyasztást, attól tartva, hogy a róla és a királynőről szóló pletykák a kávéházi beszélgetéseken keresztül elterjednek.

Magyarországon 1714-ben nyílt meg az első kávéház.

Nemcsak az 1848-as magyar forradalom kezdődött egy kávéházban, hanem a francia forradalom és az amerikai polgárháború is.

A kávénövény termése egy vörösesbarna, cseresznyeszerű, ehető gyümölcs, benne egy kávébabbal.

A vákuum- vagy légmentes csomagolást, amely megőrzi a frissen pörkölt kávé illatát és ízét, Francesco Illy (Illy Ferenc), magyar származású kávépörkölő vezette be.

Törökországban, ha a férj nem ad a feleségének megfelelő mennyiségű és minőségű kávét, a házasságot felbonthatják.

Az 1930-as években a brazil kormány sürgette a Nestlé-t, hogy a kávéfelesleg felhasználásával olyan módszert fejlesszen ki, amely a kávé minőségét hosszú távon megőrzi, ami az instant kávé kifejlesztéséhez vezetett. Az instant kávészemcsékből, amelyek 100%-ban kávéból készültek, csak a vizet vették ki. A Nescafé, a világ első instant kávéjának története itt kezdődött.

Az olaszok cukrot tesznek az eszpresszójukba, a németek és a svájciak forró csokoládét, a mexikóiak fahéjat, a belgák pedig csokoládéforgácsot. A Közel-Keleten nem isszák kardamommal vagy más fűszerekkel, mint Marokkóban. Az osztrákoknál a tejszínhabot részesítik előnyben. Egyiptomban a kávét feketén és erősen, tej és cukor hozzáadása nélkül szolgálják fel.

 A jó minőségű ültetvények azonban egyre ritkábbak.

Görögországban és Törökországban az a szokás, hogy a legidősebb személy kapja meg először a kávét.

Egy angol lakatos találta ki a kávédarálót, és egy francia találta fel az első kávéfőzőt, de a széles körű gyártás Olaszországban kezdődött.

1785-ben kávéforradalom tört ki Poroszországban, ahol a törvényhozás előírta, hogy csak arisztokraták, papok és magas rangú tisztviselők fogyaszthatják.

Az 1980-as években Japánban szeptember 29-én évente megünnepelték a kávét és a kávékultúrát, amely 2009 óta a kávé világnapja néven ismert.