1897-ben csatlakozott az újonnan indult Nőtisztviselők Országos Egyesületéhez, késöbb ennek az elnöke is lett 1901-ban. Berlinben alakult Nemzetközi Szüfrazsett Szövetség.Ezen a konferencián a magyar munkásnők helyzetét mutatta be, és sikeres előadása eredményeként, munkatársával Glücklich Vilmával (az első nő Magyarországon bölcsészdiplomát szerzett ) megalapították a Feministák Egyesületét hazánkban, és előadásával Európa szerete ismert lett. Vilmával hamar felismerték, hogy folyóiratra lesz szükségk, így elkészült a A Nő és a Társadalom, aminek az volt a célja, hogy megszerezzék a választójogot a nők számára. Többszer kitértek írásaikban az egészség- és nővédelemre is, de nagy hangsúlyt fektettek az oktatásra és arra, hogy az iskolák koedukáltak legyenek.
Rózsa 1910-re világszerte ismert aktivistává vált, aki figyelmezetette a társadalmat arra, hogy férfiközpontú világ miatt hamarosan világháború fog lenni, de ha a nők választójogot kapnak, akkor ez elkerülhető lehetne.
„Háborús zaj, kétségbeesett családok százezreinek jajgatása, pótolhatatlanul elpusztult értékek, Európa lángbaborulásának lehetősége: ez az egyoldalúan hímnemű állami berendezés eredménye”
1913-ban Bédy-Schwimmer Rózsa depressziós lett, Londonban költözött és és a szövetség sajtótitkári pozícióját töltötte be. Egyesült Államokban költözött ahol aktivistaként működött, a női egyenjogúsági mozgalom vezetőjeként, késöbb Carrie Chapman Catt kérésére beszédeket tartott és a mozgalom eseményeit szervezte.
Később a nemzetközi nőkongresszuson a megalakuló Állandó Béke Nemzetközi Női Bizottsága (Women’s International Comittee for Permanent Peace) egyik alelnöke lett. Ezt az alelnöki pozíciót két éven át birtokolta, majd végül belső ellentétek miatt lemondott.
Csöppet sem élt ez a hölgy unalmas életet, bejárta a világot és ott hagyta a lábnyomát mindenhol. Hetvenegyedik születésnapja előtt néhány héttel, 1948. augusztus 3-án, tüdőgyulladásban hunyt el.
