Az Anyák napját az egész világon ünneplik, a rituálék és az időpontok azonban országonként eltérőek. Eredete az ókori görögökig vezethető vissza, de kétségtelenül ez az a rituálé, amelynek a legnagyobb globális hatása van, és amelyet az Egyesült Államokban széles körben gyakorolnak.
Érdekes történet az Anyák napjával kapcsolatban
Röviddel a brutális francia-porosz háború után Julia Ward Howe bostoni költő, pacifista és a nők jogaiért küzdő Julia Ward Howe azt szorgalmazta, hogy az anyáknak - és a békének - legyen külön napja. Amikor Ann Jarvis 1905-ben meghalt, lánya, Anna úgy döntött, hogy anyja erőfeszítései tiszteletére csatlakozik az anyák közösségéért folytatott küzdelemhez.
Mi a hasonlóság ez a három nő között?
Mindhármuk aktivizmusa, valamint az aznapi események láncreakciót indítottak el világszerte, és hozzájárultak ahhoz, hogy ma Magyarországon május első vasárnapján, az Anyák napjára emlékezzünk.
Julia Ward Howe feminista költőnő 1870-ben adta ki az "Anyák napi kiáltványt", amely egyben a háború és a kormányzati brutalitás elleni állásfoglalás is volt. Miután a francia-porosz háború idején nem sikerült összehívni egy világméretű pacifista konferenciát, Howe fontolóra vette a nőkhöz intézett globális felhívást. Más nőkhöz hasonlóan ő is úgy gondolta, hogy a nézeteltérést erőszak nélkül is meg lehetett volna oldani.
Az "Anyák napja a békéért", amelyet minden évben június 2-án tartanak, a polgárháborúk, a francia-porosz háború és a dolgozó anyák iránti szimpátiából jött létre világszerte. Bostonban több éven át egyedülálló módon ünnepelték az Anyák napját, amelyet Howe a béke előmozdításának lehetőségét látta. A népszerűsége azonban idővel csökkent, és végül kihalt.
Ann Jarvis viszont úgy látta, hogy az anyai közösségfejlesztés csak a kezdet. A polgárháború idején női brigádokat szervezett, és arra ösztönözte őket, hogy tegyenek meg mindent a sebesültek megsegítésére és a béke előmozdítására, függetlenül attól, hogy férjeik és fiaik kinek az oldalán harcoltak.