A vasárnapi zárva tartás hatása a kisvállalkozásokra és más ágazatokra
Az EFEB-nél nagyrész kereskedelmi tárgyakat tanítok, éppen ezért külön hangsúlyt szeretnék fektetni arra is, hogy az új törvény milyen hatással lesz a kisvállalkozásokra, mi az, amire tanulóim számíthatnak.
A törvény mellett szóló érv, hogy a jogszabály elfogadása erősítheti a kisvállalkozásokat, hiszen a zárva tartás tipikusan a kis alapterületű, családi vállalkozásban működő üzleteket nem érinti. Az európai uniós példák azt mutatják, hogy a gazdaság fejlődésének a motorját a kis- és középvállalkozások jelentik. Kérdés ugyanakkor, hogy rendelkezik-e a társadalom annyi szabad tőkével amennyi elegendő új, kis alapterületű üzletek nyitásához, és ezek az üzletek elérnek-e olyan forgalomnövekedést, amely jövedelmező teszi működésüket. Jelenleg a heti forgalom 11%-a jut vasárnapra! Ennek egy része várhatóan átkerül más napokra, kérdés, hogy a fennmaradó forgalom elégséges-e a kisvállalkozói szektor megerősítéséhez.
Ugyanakkor nem lehet tudni, hogy a vasárnapi vásárlásban jelenleg érintett 870 000 háztartás (nem számolva az e napon szabadidőhöz jutó kereskedelmi alkalmazottakkal) mit kezd a hétvégi szabadidejével. Elképzelhető, hogy ez pozitívan hat majd egyéb ágazatok forgalmára, mint például a turizmus vagy a vendéglátás. Ezt azonban szintén nehéz megjósolni, hiszen ahhoz, hogy növekedjen e szektorok forgalma, a jövedelmek növekedésére is szükség lenne.
A törvény ellenzői számos érvet sorakoztatnak fel, hazai és külföldi példákat, vélt és valós veszélyeket. Elsők között szerepel a szomszédos Horvátország példája, ahol 2009-ben vezették be a vasárnapi zárva tartást, és az alatt a fél év alatt, amíg a helyi alkotmánybíróság meg nem szüntette a jogszabályt, jelentősen esett a kereskedelmi egységek forgalma. A csökkenés oka azonban főként nem a nyitvatartási idő változtatása volt, hanem a 2008-ban kezdődő gazdasági válság, ezt az is mutatja, hogy a gazdasági visszaesés a boltok újbóli vasárnapi nyitása után is folytatódott.
A vasárnapi zárva tartás hatása a munkaerőpiacra
Már megkezdődtek az egyik multinacionális cégnél a boltbezárások, de valószínűleg még nem fejeződött be az elbocsátások sora. 2012-ben a 400 négyzetméter feletti üzletekben dolgozók becsült száma 120 000 fő volt. Jelenleg, 6-22 óráig terjedő nyitva tartási idővel, ha az éjjel-nappal nyitva tartó üzleteket nem is számoljuk, és egy napon minimálisan két műszakkal számolunk, 14 műszakot tartanak nyitva ezek a boltok. Ez, a vasárnapi zárva tartással 12 műszakra csökken, ami körülbelül 14%-os csökkenés. Lehetetlen, hogy ez – a tulajdonosok legjobb akarata ellenére – ne gyűrűzzön be a munkaerőpiacra. Igaz, hogy, ha a kisüzletek száma emelkedik, a keletkező munkaerő-felesleg egy részét ez a szektor felveszi, ugyanis a kisebb boltok fajlagos munkaerőigénye nagyobb, tehát várható, hogy a foglalkoztatás csökkenését ez mérsékli.
Az elbocsátások persze nem feltétlenül egyszerre, drámai szinten fognak jelentkezni. Valószínű, hogy először a részmunkaidős foglalkoztatottaknak mondanak búcsút, a nyugdíjba vonulók és az önszántukból távozók helyett nem vesznek fel új munkaerőt, a csoportos leépítés nem az egyetlen járható út a létszám optimalizálására. Hosszú távon azonban mindenképpen csökkenni fog a kereskedelemben dolgozók száma és aránya.
A kereskedelmi munka minőségét tekintve akár javulás is következhet be, ha a munkáltatóknál a munkaerő megtartásánál, illetve új alkalmazottak felvételénél szempont lesz a minél magasabb szintű szaktudás. Jelenleg azonban a minimálbéren, illetve bérminimumon foglalkoztatottak aránya közel 40% a kereskedelemben, és a munkavállalói piac növekedése nem fogja ösztönözni a vállalkozásokat a béremelésre, valamint a magasabb fizetési kategóriájú dolgozók alkalmazására.
