A vasárnapi nyitva tartással kapcsolatos törvény nagy port kavart hazánkban. Nem is csoda, hiszen kutatások alapján egy átlag magyar család hétvégén jár bevásárolni, így az új rendszer felboríthatja a mindennapokat, és sokan tartanak a szombati tumultustól az üzletekben.
Most szakember véleményét kértük ki a témakörben, aki objektív véleményt nyújt, számba véve az új törvény negatív és pozitív hatásait is.
A szöveg szerzője, Gere Gábor közgazdász, 10 éve tanít kereskedelmi tárgyakat az EFEB Felnőttoktatási Központnál.
Miről szól pontosan a törvény?
A széles közönség elé gyakorlatilag csak annyi jutott az új törvényből, hogy vasárnap a boltok zárva tartanak. Éppen ezért, úgy gondolom, nem árt tisztázni a változások konkrét mivoltát.
2014. december 16-án az Országgyűlés elfogadta a 2014. évi CII. törvényt a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról.
A jogszabály szerint a 200 négyzetméter alapterületűnél nagyobb üzletek vasárnap nem tarthatnak nyitva, és a nyitvatartási időt is korlátozza a törvény. Ez a törvény hatalmas vitákat gerjesztett, melyek az elfogadását követő egy hónap múltán sem csitultak. A vitatkozó felek, a támogatók és ellenzők gyakran féligazságokat és teljesen megalapozatlan információkat is állítanak véleményük alátámasztására, megnehezítve ezzel a kérdés reális megítélését. Az alábbiakban megpróbáljuk összegyűjteni a jogszabály melletti és elleni érveket, a nyitva tartás korlátozásának lehetséges hatásait.
A törvény a munkavállalók érdekeire, valamint a család védelmére hivatkozva megtiltotta a 22 óra és 6 óra közötti, valamint a vasárnapi és munkaszüneti napi nyitva tartást, négy vasárnap kivételével. A rendelkezés főként a 200 négyzetmétert meghaladó alapterületű üzletekre vonatkozik, az ennél kisebb üzletek akkor nyithatnak ki, ha legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró személy vagy családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet. A törvény emellett számos kivételt tesz a nyitva tartás korlátozása alól, például nyitva tarthatnak a repülőtereken, vasúti és autóbusz pályaudvarokon működő üzletek, piacokon és vásárokon is folytatható kereskedelmi tevékenység, nyitva tarthatnak az üzemanyag töltő állomások, sőt még a világörökségi területen működő üzletek is. Mindezeken felül, a törvény alapján a kormány rendeletben mentesíthet üzleteket a korlátozás alól.
Más országokban….
A vasárnapi zárva tartás nem ismeretlen az európai gyakorlatban. A szomszédos Ausztriában csak a pályaudvarokon működő üzletek nyithatnak ki vasárnap, sőt, a napi nyitvatartási idő is rövidebb, mint amit a magyar országgyűlés tervez bevezetni.
Általában tiltják a vasárnapi nyitva tartást Németországban, és korlátozások vannak többek között Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban is. Angliában például a nagyobb alapterületű üzletek 6 órán át tarthatnak nyitva vasárnap, a nagyon vallásos Észak-Írországban pedig délután tarthatnak csak nyitva a nagyobb boltok.
Pro és Kontra
A vasárnapi zárva tartás hatása a mindennapokra, a családra és a vallásos életre
Mindig nagyon fontosnak tartom mérlegelni egy-egy, az ágazatot érintő törvény esetében, hogy mégis milyen hatással lesz az konkrétan a mindennapi életre. Ezt az EFEB Felnőttoktatási Központban tartott óráimon is gyakran előtérbe helyezem - hiszen végérvényben ez az, amelyet a mindennapokban diákjaim meg fognak élni.
A jogszabály családi életre gyakorolt hatásait lehetetlen pontosan megjósolni. Figyelemre méltó azonban a Munkástanácsok elemzésének az egyik megállapítása: „A kereskedelmi ágazatban a női foglalkoztatási arány 2/3-os, ezen belül a szülőképes nőké 51%-os, ezért a családi szempontok figyelembe vétele valóban fontos a nyitva tartásnál.”
Bár a tervezetet a Kereszténydemokrata Néppárt terjesztette be, és érveik között a vasárnap szentsége is szerepelt, nem valószínű, hogy a vallásos életet, a templomlátogatási kedvet fellendíti vasárnapi nyitva tartás tilalma. Magyarországon folyamatosan csökken a vallásos emberek száma. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a népesség alig több mint fele vallotta magát vallásosnak, és csupán 12% körüli a heti rendszerességgel templomba járók aránya. Valószínű, hogy e folyamat megfordításához kissé későn született meg a törvény.
Ugyancsak gyakori érv a törvénnyel szemben, hogy a cégeknek jelentős keresletkieséssel kell számolniuk, ha vasárnap zárva kell tartaniuk. Mint azt fentebb említettük, vasárnapra jelenleg a forgalom 11%-a esik. Ahhoz, hogy ez végleg eltűnjön a forgalomból, a vásárlási alap jelentős csökkenése lenne szükséges. Valószínűbb a vásárlási forgalom átrendeződése a hét napjai között, és a vasárnapi forgalom részarányának jelentős csökkenése. Az bizonyosnak látszik, hogy a vasárnapi keresletet nem lehet egy az egyben átterelni a 200 négyzetméternél kisebb alapterületű üzletekbe. Előfordulhat, különösen a kezdeti időben, hogy a vasárnap kiesése miatt túlterheltség jelentkezik más napokon, de ez idővel letisztulhat, ahogy azt a német és osztrák példák is bizonyítják.
Az előző érvhez hasonló az is, mely szerint vannak olyanok, akik hat napos munkarendben dolgoznak, és nekik csak vasárnap van idejük vásárolni. Ők lehetnek a vesztesei a vasárnapi zárva tartásnak, hiszen csak kisebb üzletekből, ezért drágábban juthatnak hozzá az árukhoz.
