Minden januárban ugyanaz a történet: emberek milliói hoznak önfejlesztéssel kapcsolatos terveket, célokat és álmokat. Ezek a célok a fittebbé válástól az anyagi függetlenségig terjednek, és gyakran a legjobb szándékkal és teljes motivációval indulnak ki. Szóval, miért van az, hogy évente sok újévi fogadalom mégis meghiúsul? A cikkben kiderül!
Korábbi tanulmányok és felmérések arra a következtetésre jutottak, hogy februárra az újévi fogadalmak 80%-át feladják. Ez arra utal, hogy rosszul közelítjük meg az újévi fogadalmakat. Mi lenne, ha ahelyett, hogy elérhetetlen célokat tűznénk ki és néznénk, ahogyan évről évre meghiúsulnak, inkább megpróbálnánk jobban megérteni a céljaink mögött meghúzódó pszichológiát?
Ebben a cikkben bemutatjuk azokat a gyakori buktatókat, amelyeket sokan tapasztalnak az újévi fogadalmak meghozása során. Azt is megvitatjuk, hogyan kerülheted el ezeket a buktatókat a 2023-as fogadalmak esetén – és talán még olyan nagyszerű szokásokat is kialakíthatsz, amelyek egy életen át tarthatnak.
Miért nem sikerül a legtöbb újévi fogadalom betartása?
Az új év kezdete arra késztet bennünket, hogy elképzeljük jövőnket, „fejlettebb” énünket. Ez egy kivetítés arról, hogy kik szeretnénk lenni, izgalmas és motiváló lehet – legalábbis egy kis ideig.
De mi van akkor, ha ez a gondolkodásmód eleve kudarcra késztet minket? Ha visszatekintünk az elmúlt éveink sikertelen elhatározásaira, észrevehetjük, hogy olyan gyakori buktatókkal küzdünk, mint például:
- Mindent vagy semmit mentalitás
- Specifikusság hiánya
- Hangsúly a célok elérése kontra szokások kialakítása
- A relevancia hiánya a mindennapi életünkhöz képest
Engedjük meg magunknak a töléetlenséget!
A mindent vagy semmit mentalitás nem enged meg semmilyen más módot, csak az adott cél elérést. Például: idén lefogyok 20 kilót. Ez a mondat nem ad lehetőséget arra, hogy ennél kevesebbet adjunk le, tehát egy stresszes helyzetbe kerülünk már a cél megfogalmazása során.
A túlságosan ambiciózus gondolkodásmód is már eleve veszett fogadalom, hiszen lehetnek álmaink, de képtelenség egy év alatt olyan célokat elérni, mint pl.: idén lesz egy tengerparti házam. Miközben az albérletünket se tudjuk rendesen kifizetni. Lehet, hogy a kisebb méretű gondolkodás rövid távon nem tűnik olyan inspirálónak, de minden bizonnyal inspirálóbb eredményekhez vezethet.
Kellenek konkrétumok!
A specifikusság hiánya: hol a konkrétum? Egészségesebben fogok enni, több pénzt fogok megtakarítani. Ezek nagyon semmitmondóak! Pontosabban kell fogalmaznunk ahhoz, hogy gyakorlatiasabbnak fogja fel az agyunk. tehát: mindennap csomagolok magamnak a munkába egészséges ebédet, minden hónapban félrerakok 10.000 Forintot. Máris konkrétabbak!
Szokások vs. célok
Sokkal jobban járunk, ha nem a célok vezérelnek minket, hanem a szokások, amik által a cél is közelebb kerül hozzánk. A célorientált perspektíva egyesek számára motiváló lehet, de mások számára túlságosan fekete-fehér. Még ha nagyot is haladsz egy cél felé, technikailag „kudarcot vallottál” azzal, hogy nem érted el a 100%-ot. A szokások viszont inkább az útra koncentrálnak, mint a végeredményre. Egy példát nézve: a célod, hogy 2023-ban letegyél egy nyelvvizsgát. Ahelyett, hogy a nyelvvizsga lenne a cél, koncentrálj arra, hogy kialakítsd a napi nyelvtanulási szokásaid, és máris könnyebb lesz a folyamat.
Ha a cél nem passzol az életviteledhez, akkor már eleve bukott terv. Hiába fogadod meg, hogy idén előléptetnek a munkahelyeden, ha valójában boldogtalan vagy ott és fel akarsz mondani. Úgy tűnhet, hogy egy előléptetés elviselhetőbbé teszi a munkát, de a valóságban jobb, ha egy olyan területen keresel új állást, amely jobban illeszkedik az érdeklődésedhez.
