A hagyománytisztelő angol stílus eredete
A brit szigetekre tévedő turisták számára általában néhány napos sokkot jelent a helyi szokásokkal való szembesülés: a magyar vasárnapi ebédet is megszégyenítően bőséges reggeli, az ötórai tea, a Mikes által "nemzeti szenvedélynek" nevezett sorban állás sokszor meghökkenti a kontinens lakóit, de még inkább megdöbbentő az a konokság, amivel az angolok ragaszkodnak is ezekhez a szokásokhoz, hagyományokhoz.
Leszögezhetjük, hogy az angolos stílus egyik legalapvetőbb jellemzője a hagyománytisztelet. Pedig ezek a hagyományok, szokások nem mentesek a különféle hatásoktól. Az Egyesült Királyság hatalmas birodalom volt az elmúlt évszázadokban, egészen távoli földrészeken is voltak gyarmataik. Igaz, hogy a hódító britek igyekeztek e messzi területeken is kialakítani maguknak egy kis Angliát, de az éghajlat és a gyakorlati szempontok, melyek szintén fontosak az angol stílusban, erőteljesen befolyásolták szokásaikat.
A 18. században Thomas Chippendale, aki az első angol bútortervezési kézikönyv szerzője, egy sajátos, a keleties hatásoktól sem mentes rokokó stílust alakított ki, a 18-19. század fordulóján az olasz klasszicizmus, majd a francia Empire, a század második felében az indonéz, japán vagy kínai hatásokat, gótikus és reneszánsz elemeket integráló viktoriánus stílus uralkodott.
Egyszerű, ugyanakkor néha túlzó stílus
Az angol stílust tehát nem formai jegyek alapján lehet meghatározni, inkább egyfajta gondolkodásmódot, életszemléletet tükröz, melynek alapjai a már említett hagyománytisztelet, a célszerűség szem előtt tartása. Emellett fontos a tartósság, tehát a jó alapanyagok és a kiváló megmunkálás. A díszítés, a formák időnként túlzók, időnként a puritánságig egyszerűek. A belső terek általában a rendeltetésüknek megfelelő hangulatot tükrözik, minden jól átgondolt. Egy középület vagy egy bank épülete az állam vagy a cég nagyságát hirdetik, míg a magánszféra, a lakások otthonosak, kényelmesek, de egy centivel sem nagyobbak a szükségesnél.
Az angolok nemcsak szokásaikat, de tárgyaikat is őrzik. Ritkán dobnak ki bármit is, különösen, ha az már generációk óta a család tulajdona. Egy angol otthon már-már zsúfoltnak tűnő szalonja vagy ebédlője sokszor nemcsak a család, de egész Anglia történetét is elmeséli nekünk.
Forrás: stiluseseletmod.hu