A közös pont mindhárom között, hogy az ablakra szerelve a fény intenzív beáramlását gátolja meg. Illetve az esti órákban amikor, kinn már sötét van, és a házban ég a villany, akkor használatuk mellett nem lehet kintről belátni. Minden másban pedig különböznek. Sokszor használjuk egymás szinonimáiként, de valójában lényeges különbségek akadnak.
A redőny
A három árnyékolástechnikai eszköz közül a legelterjedtebb hazánkban. Felszerelése, és esetleges javítása elég drága a másik két variációhoz képest. Viszont nem csak a fényt szabályozza, hanem a hőmérsékletet is. Méghozzá úgy, hogy igazán hasznos legyen, mert nyáron hűt, amikor egyáltalán nem engedi be a meleg sugarakat, és télen, amikor benn tartja a meleget. Mostmár a legtöbb új építésű ház alapfelszereltségének a részét képezi a redőny. Amiért még sokan választják ezt a megoldást, főleg a földszinten, és az alsóbb szinteken lakók, hogy hatékonyan véd a betörés ellen. Ami pedig mindenkinek nagyon kedvező, hogy megvédi az ablaküveget az időjárási elemek rongálásától.
A reluxa
A reluxa az irodaházakban és hivatalos intézményekben terjedt el először. A reluxa lényege, hogy egy mozdulattal szabályozhatjuk a fény beáramlásának mértékét. A redőnnyel ellentétben az ablak belső részére szereljük fel. Jóval olcsóbb a redőnynél, de így nem is szabályozza a hőmérsékletet, illetve nem nyújt semmiféle védelmet. A reluxa használat már nem is olyan ritkán fordul elő, mint térelválasztó. De a fő funkciója még mindig árnyékolástechnikai eszközként határozható meg.
A roló
A legelső változata a fény szűrésének a lakásokban. Már több mint száz éve használják. Egyfajta lapfüggöny, amit drapéria anyagokból készítenek és ablaküvegre húzhatjuk rá. Mivel anyagból van, ezért nem olyan hatásosan árnyékolja be a szobát, mint a redőny, vagy a reluxa. Viszont ha színes darabot választunk, akkor feldobhatjuk vele a szobát. Használata mára inkább a tetőtéri lakásokra, házakra korlátozódott, mert a kis ferde ablakokra ez a leggazdaságosabb választás, de azért még előfordul máshol is.
