Vannak olyan alkotások a magyar építészetben, amik még ezer év után is fennmaradtak. Ilyenek az Árpád-ház korából fennmaradt épületek, amikkel még ma is találkozhatunk, ha ellátogatunk arra a környékre, ahova ezeket építették.
III. Béla 1172-től uralkodott és az Árpád-ház egyim legkiemelkedőbb uralkodója volt. Mivel az uralkodó Bizáncban nevelkedett, ezért francia hatás is került a magyar építészetbe. Viszont minden Esztergomból indult, mert ezzel a várossal III. Bélának nagy tervei voltak: Konstantinápolyhoz hasonló egyházi és világi központot szeretett volna létrehozni. Terveit viszont már Jób érsek vitte véghez, aki Esztergomban templomokat és kápolnát építtetett. Ez a francia hatás mutatkozik meg például a gyulafehérvári székesegyház déli kapuján is.
A ciszterci rend a francia kapcsolatok révén jelent meg hazánkban és III. Béla uralkodása alatt élte virágkorát. Viszont az építészetet tekintve súlyos mércét hoztak magukkal, ami alatt azt kell érteni, hogy tiltották a figurális fafaragványokat, a falfestészetet és a tornyok építését. A ciszterci rend után olyan templomok maradtak, mint a zirci és pilisi apátsági templom, vagy a bélapátfalvi templom, ami a tatárjárás után épült fel. Ez utóbbit láthatjuk a képen is.
A francia kapcsolatok révén nemcsak a ciszterci rend jelent meg hazánkban, hanem a francia romantika hatásai is megmutatkoztak az építészetben. A francia romantika betörése előtt a templomokban félköríves szentélyeket építettek, viszont ezek után megjelentek a francia szentélyek. Abban is változás történt, hogy előtte csak főhajós templomokat építettek, viszont ezek mellett már megjelent a kereszthajó is. Így épült meg a vértesszentkereszti bencés apátsági templom, amit a képen is láthatunk és a gyulafehérvári templom.
Hazánkban mindig is nagyon sok nemzetiség kapott helyet, ezért utánuk is maradtak fent templomok és kolostorok. A nemzetiségi monostorok alapformája a háromajtós rendszer – hasonlót láthatunk a pécsi székesegyháznál is. Leginkább a Dunántúlon találhatunk III. Béla korában épült nemzetiségi templomokat; ilyen a képen látható jáki apátsági templom, ami még a tatárjárást is túlélte – előtte kezdték el építeni valamikor 1220-ban, de csak a tatárjárás után fejezték be.
Nagyon sok nemzetiségi templom viszont nem maradt fent, mert többnyire fából épültek, amik nem olyan hosszú életűek, mint például az agyag. Szent István templomépítésre vonatkozó törvénye alapján viszont ezek a templomok a falvak középpontján helyezkedtek el, mivel a törvény előírta, hogy a házak nem állhatnak messze a templomtól. Hasonló felépítésű falu például Kiskunfélegyháza.
Forrás: Wikipédia
