Több ezer pályázati lehetőség érkezik Magyarországra az elkövetkezendő 5 évben, amely akár egyre kétségbeejtőbb helyzetünkön is javíthat. De vajon készen állunk rá, hogy kihasználjuk az EU jóindulatát, és megnyerjük a pályázatokat?
2020-ig újabb 12.000 milliárd forintnyi pályázat – kihez fog kerülni ez a rengeteg pénz?
Ahhoz, aki meg tudja nyerni. A sikeres pályázatíráshoz azonban ma már korántsem elegendő egy türelmes munkatárs aki végigrágja magát a papírokon, és összegyűjti a leadandó dokumentumokat… Az Európai Unió magasra tette a lécet: a pályázatok elbírálása során számos olyan kimutatást, statisztikát és elemzést is elvárnak a pályázóktól, amelyekhez külön szakértelem szükséges…
Mi fán terem az európai uniós pályázatíró?
Az egész 2004-ben kezdődött… Hazánk csatlakozásakor az Európai Unió a Nemzeti Fejlesztési Terv alapján 670 milliárd uniós pénz sorsáról döntött. A követelmények már ekkor is magasak voltak, az erőforrás azonban korántsem elég: egy új, virágzó piac nyílt meg: az európai uniós pályázatírók értékes munkaerőként törtek be a piacra.
OKJ-s képzéssel a sikerért: avagy miért nem mindegy, ki végzi a pályázatok leadását?!
A pályázatok kezdetekor emberek milliói meredtek a követelményekre fejüket vakarva. Ekkor még legtöbbünknek a SWOT-analízis, a célfa, a logikai keresztmátrix vagy a projektmenedzsment csak hangzatos kifejezések voltak, és bár talán sokan hallottak már róla tanulmányukban, ezek elkészítéséhez az elmélet és a fogalmak ismerete rettentő kevés.
A megoldás az OKJ-s képzésben rejlik, ahol sokkal több lehetősége van a képző intézményeknek a gyakorlati jellegű képzések folytatására – ráadásul az OKJ-s képesítés a leendő munkaadók dolgát is megkönnyíti, hiszen ez az egységesen elfogadott dokumentum biztosítja őket arról, hogy kiválasztottjuk valóban kompetens a pályázatírásban, és nagy valószínűséggel lesz pozitív elbírálása annak.
