A februári időszakot a tél záró hónapot már megtölti a vígasság és jókedv. A farsangi időszak lényege a nevetés, és a színek. Jelentése, hogy vége a télnek, minden új életre fog kelni. De vajon honnan is ered a farsang története és milyen hagyományok kapcsolódnak hozzá? Itt megtalálod a választ.
A farsangi időszak
A farsangi időszak meghatározása úgy hangzik, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig. A vízkereszt napja január 6.-a, de a hamvazószerda minden évben más dátumra esik, csak az a biztos, hogy egy szerdai nap. Hamvazó szerda után indul a vallásos életben a nagyböjt időszaka, amikor is böjtölés és Jézus halállára való emlékezés miatt nem szerveznek mulattságokat. Így mindenképpen a farsangi időszakban éljük ki a hosszú tél fáradalmait.
A farsang csúcspontja hagyomáynosan a karnevál, amit magyarul a farsang farkának nevezünk. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig terjedő 3 nap, ami nagy mulatságok közepette megrndezett tulajdonképpeni télbúcsúztató. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
A farsang eredete
A farsang egy zajos nevetéssel teli mulatság amelyet ősi hiedelmek, babonák hívtak életre. A középkori hiedelmek szerint a tél utolsó napjaiban, amikor a nappalok egyre rövidebbek, azt hitték, hogy a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek ez által életre kellnek. Ezért vigadalommal, felvonulással beöltözéssel és boszorkánybábú égetéssel akarták ezeket a gonosz szellemeket elűzni. Ezért a régi jelmezek, mind ijesztőek voltak, hogy elűzzék a halált és a hideget. Az első jelmezesek pedig halottas menetet imitálva masíroztak, ebből alakult ki a mai modern karnevál.
A farsangi házasság
A farsang hagyoányosan a párválasztás időszaka is, hiszen közben van a Valentin nap is, február 14.-én. Esküvői szezonnak számított, mert a nagyböjt ideje alatt tilos volt esküdni. A falvakban a legények szervezték a bálokat és a lányok bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, akik a farsang végén a kapujukra tűzték azt. A bális szezon és a táncmulatságoknak a lényege az eljegyzés volt.
Farsang vasárnap
A farsang vasárnap a farsang farkának első napja, vagyis a hamvazószerdát megelőző utolsó vasárnap a böjti időszak kezdete előtt. Ezen a napon tűzték ki a legények az ajándékba kapott bokrétát a kapujukra és gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot is. A néphagyomány számos elnevezést használ rá: csonthagyó vasárnap, ötvened vasárnap, sonkahagyó vasárnap, vővasárnap…
Farsangi időszakban húshagyó kedd
A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. Szó szerint eltemették a telet, mert koporsót készítettek, amit el is égettek húshagyási kedden. Ha nem is készítettek koporsót, akkor is égetek szalmát. A húshagy keddet másnéven madzaghagyókedd, amit a madzagon lógó ételek elfogyása miatt kapta.
A farsang lényege
A középkori Magyarszágon több réteg is megünnepelte a farsangot. Egyfelől a nemesi udvarokban bálokat rendeztek. Másrészről a polgárság is rendezvényeket szervezett, és a falusi néphagyományokban is fontos szerepet játszott. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása, amelyet jól példáz a következmény nélküli bolondázás az álarc névtelensége mögött vagy a nemi szerepek felrúgása asszonyfarsangkor.
Farsangi népszokások
Asszonyfarsang
Általában farsang utolsó vasárnapján tartották. Az asszonyfarsang a szabályok felrúgásának és a nemi szerepek összeolvadásának kitűnő példája volt. Az asszonyfarsangon, csakis asszonyok vehettek részt, akik az év egyetlen napján korlátlanul ihattak, és nótázhattak, férfi módra mulattak.
Farsangi játékok
Jelmezekkel, maszkokkal előadott „szerepjátékok”, felvonulások. A „feje tetejére áll a világ” jelszava alatt alakultak ki a különböző farsangi játékok. Különböző játékokat, vetélkedőket rendeztek, de ilyenkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban. Aki pedig pártában maradt, azt ebben az időszakban különösen durva, vénlánycsúfolókkal gúnyolták. Eljátszottak ál-lakodalmat, ál-temetést, de népszerűek voltak a kivégzést imitáló játékok is.
Farsangi népszokások
Farsangi ételek
Főleg laktató húsételeket fogyasztottak, és mindenből mértéktelenül ettek a mulatozás közepette, hiszen ezt követően már a böjti időszak következett, amikor le kell mondani a húsról és a sok ételről. Jellegzetes farsangi ételek még a kocsonya, káposzta és természetesen a farsangi fánk.
Farsangi táncmulatságok
A farsang időszaka a táncmulatságok legfőbb ideje volt, a falvakban a bálok többsége a kocsmákban, vagy bérelt házakban zajlott. Minden társadalmi réteg megrendezte ilyenkor a maga bálját, a szervezők általában a legények voltak. A az ételt a lányok, az italt pedig a fiúk vitték, a zenészeket pedig a bálozók közösen fizették ki. Fontos szerepük volt ezeknek a táncos mulatságoknak a párválasztásban.
