Most fillérekért juthatsz házakhoz Magyarországon! Már pár százezer forintért lehet venni egy nem rossz házat, amibe be is lehet költözni! Mutatjuk hol!
Tíz év alatt harmadával, 15 ezerről húszezerre nőtt a nem lakott ingatlanok száma Somogyban, ugyanezen idő alatt a teljes lakás-, ház- és nyaralóállomány tízezerrel, 140 ezerre bővült, ami hét százalékos növekedés. A megyében jelenleg minden hetedik ingatlan lakatlan, s ezzel az épületek kihasználtsága az országban itt a legrosszabb - 14,6 százalék -, a lista második helyén álló Zalában 1,1 százalékkal jobb a helyzet - írja a Sonline.hu.
A valamivel több mint húszezer nem lakott ingatlan egy részét befektetésnek szánták tulajdonosaik, a másik véglet pedig a már teljesen rom épületek - mondta a lapnak Fábián Éva megyei főépítész. Nagyjából 14 ezer épületet sohasem használnak, s nagyobb részük a kisebb, jellemzően a zsáktelepüléseken található. Pedig az üres épületek nagy része lakható lenne a főépítész szerint, aki úgy véli, átfogó programmal állami bérlakásokká lehetne alakítani ezeket az ingatlanokat, s ezzel a hajléktalankérdés mellett a bajba jutott családoknak is megoldást lehetne kínálni. Következő oldalon folytatom!
A nem lakott somogyi ingatlanok háromnegyede ugyanis téglából épült, csak 18 százalékuk vályog, utóbbiak jellemzően 1946 előtt épültek, a lakatlan ingatlanok hatvan százaléka viszont 1960 utáni. Több mint harmaduk összkomfortos, 43 százalékuk komfortos, s csak hatoduk komfort nélküli. A lakatlan épületek 98 százalékába van bevezetve a villany, tízből kilenc vezetékes vízzel, nyolc meleg vízzel rendelkezik, 83 százalékában van vízöblítéses vécé, s közel kétharmaduk csatornázott. Az ingatlanok 42 százaléka két-, 30 százaléka háromszobás, a leggyakrabban 60-80, illetve 80-100 négyzetméteresek.
Ha az ingatlanok állami kézben lennének, bérlakásokká lehetne alakítani őket, ez munkalehetőséget adna a környékbelieknek, mondja a főépítész, emellett megjegyzi, hogy a fővárosi ingatlanárak töredékéért juthatnának családok normális otthonhoz a somogyi falvakban. De hogy mi lenne a megfelelő megoldás mind a magánembereknek és mind az önkormányzatoknak? Következő oldalon elárulom!
Befogadó falu lehet a megoldás
Az üresen álló falusi házak hasznosításának egyik jó példája két heves megyei település, Tarnabod és Erk. A két településre 2004-ben, illetve 2008-ban érkeztek budapesti hajléktalan családok a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a szociális tárca és a Hajléktalanokért Közalapítvány által létrehozott Befogadó falu program keretében – eredetileg száz, hátrányos helyzetű kistelepülés számára írták ki –, s a famíliák többségének sikerült gyökeret vernie új lakóhelyén.
Az ingatlanok mellett a kerti gazdálkodáshoz szükséges eszközöket, állatokat, növényeket kaptak, s a helyiek is jól jártak érkezésükkel, hiszen a településeken komfortnövelő beruházásokat hajtottak végre, sőt, Tarnabodra egy üzem is települt, mely ötven embernek ad munkát. Vélhetően ilyen feltételekkel sok somogyi kistelepülés fogadna betelepülőket…
