Van egy régi, szuvas teknőd, amit már semmire sem használsz? Megmutatjuk akkor, hogy hogyan készíthetsz belőle két olyan függő széket a kertbe, amilyen senki másnak nincs a világon!
Rasch László egy igazán kreatív mester, aki hosszas ötletelés után kitalálta, hogy mit is készítsen régi, szuvas forrázó teknőjéből. Mivel családi örökség volt ez számára, így nem akarta kidobni vagy eltüzelni, ezért gondolta, hogy átalakítja valami használható dologgá. Ő csak így fogalmazott: “Egyszerűen kivitelezhető. Megálmodni, kettévágni, felrajzolni, kivágni, égetni, pácolni, összerakni, fellógatni az előkészített helyre és kész...”
Nos, be kell valljuk, hogy mi örülünk a legjobban, hogy nem dobta ki ezt a teknőt, hiszen így egy olyan ötletes és dekoratív kerti ülő alkalmatosságot hozott létre belőle, amilyen senki másnak nincs a világon, ráadásul a vidéki stílus keveredik munkájában a rusztikussal. Ezeket a stílus irányzatokat pedig a legtöbbünk szereti.
Hogy mire van szükséged a függőszékek elkészítéséhez? Ezt is leírta a mester. Lapozz egyet és nézd meg!
A hozzávalók és az árak:
Egy darab forrázó teknő - családi örökség, eszmei érték
Lánc 12 méter - részben családi örökség, részben hulladék
Némi gáz az égetéshez, pörkölőt működtetni - mondjuk ötszáz forint
A láncok maratása régről megmaradt rozsda átalakítóval
Szemes csavarok kapupánt csavarok, kampók - ezerötszáz forint
2 liter napraforgó olaj - a kamrából lenyúlva...
2 liter lenolaj - ez a "legnagyobb" összeg - kettőezer forint
Farúd távtartó két méter - valahol kidobták lomtalanításkor...
Néhány zsíros kenyér és alkoholmentes sör a készítőnek, amit amúgy is megzabálna...
A végösszeg kb. 2500 ft/db…
Végül nézzük meg a függő székek elkészítését képekben is, a követlkező oldalon!
Először is fektesd a teknőt fel egy bakra, hogy ketté tudd vágni. Dekopír fűrésszel vágd ketté a a teknőt, majd az egyik oldalán vágd le belőle a karfa helyét. Ha egyik oldallal megvagy, akkor már könnyebben megy a másik oldala a széknek, hiszen odarakod és átrajzolod a levágott darabot. Így lesz egyenletes és ugyanakkora a kar része a függő székednek.
Némi csiszolás után Rasch mester disznó pörzsölővel megégette a fát kissé, majd átkente napraforgó olajjal. Megvárta, míg beszívja, majd másnap lenolajjal is bepácolta.
A távtartó rudakat tehermentesíteni lehet a kapupánt csavarral, Rasch László pedig saját készítésű kampókat heggesztett hozzájuk. Ezek után már csak fel kell akasztani a teraszra, az előzőleg már felszerelt kampókra az elkészült függő székeket. Ugye, tényleg nem is olyan bonyolult?
