A 13. század végén hazánkban is megjelent a nagyvilágban teret hódító gótikus stílus. Ebben a korban gyönyörű templomokat és várakat építettek.
A 13. században megjelent a polgárság, mint társadalmi réteg, akik nagyban befolyásolták az akkori művészetet. Ez volt az az időszak, amikor IV. Béla törvénybe iktatta, hogy kőfalakat kell húzni a falvak és városok köré tornyokkal és kapukkal. Ez biztosította a városok védelmét, viszont volt egy nagy hátrányuk is: egy idő után nem lehetett tovább terjeszkedni és megjelent a zsúfoltság, ami a tipikus középkori városokra jellemző. IV. Béla korában hatalmas építkezések folytak. Ekkor építették meg a visegrádi alsó várat, amit Salamon toronynak neveznek.
Amikor várakat építettek, nem sokat törődtek az elegáns külsővel, inkább a védelem volt az elsődleges szempont. A várak lakótornya általában meredek sziklákra épült, hogy minél megközelíthetetlenebb legyen az ellenséges csapatok számára és a várudvar is nagyon szűk volt. A lakótorony köré épültek a falvak és a kapu is. Erre az építkezésre jó példa a cseszneki vár, amit a képen is láthatunk, de hasonlóképp épült a vár Sümegen és Trencsénen.
A gótikus kor igazán csak az Anjouk és a Zsigmondok ideje alatt hódított teret. Ilyen vár például Nagy Lajos diósgyőri vára, amit a képen is láthatunk. A vár szögletes és a sarkakon négy tornyot találunk. A visegrádi vár alapjait az Anjouk építették és a budai várét is. A várak építészete viszont az idő előrehaladtával egyre színesebb lett és már nemcsak a védelem volt elsődleges szempont. Megjelent a főúri várépítészet: a családi címereket tettek ki a várkapukra, a változatosabbak lettek az ablak- és ajtóformák, megjelentek a bordás keresztboltozatok és a kandallók is. Ilyen várat találunk például Hollókőn (Kacsics nemzetség vára), Trencsénen (Csák Máté vára) és ilyen stílusban épült a vajdahunyadi kastély is.
A 14. században tovább folytatódott ez a fajta építkezés. Ebben az időszakban alakult ki az a jellegzetes háztípus, aminek hosszú homlokzata az utcára néz és amivel olyan gyakran találkozunk, amikor Budán járunk. Olyan nemzetségi stílusú templomok is épültek, mint a kassai dóm, vagy a brassói Fekete templom, amit a képen is láthatunk. De erre a stílusra hasonlít a budai Nagyboldogasszony templom is, aminek a csúcsán Mátyás címere található.
A mezővárosokra mintha kevésbé hatott volna ez a lendület, ami a királyi városokban megjelent, viszont ez nem jelenti azt, hogy épületeik ne érnék el a királyi városok színvonalát.. Ebből a korból olyan alkotások maradtak ránk, mint Miskolcon az Avasi templom, a Szent-András templom Debrecenben és a ferences templomok Szombathelyen és a Gyöngyösön.
Forrás: Wikipédia
