Nem mondok újat, ha azt mondom, hogy vannak titkos módszerek az élelmiszeriparban. Most eláruljuk hogyan válassz úgy húsvéti sonkát, hogy ne érjen csalódás!
Egyre több sonka fogy húsvét körül az üzletekben. Tavaly március-áprilisban a fogyasztók sonkára 5 milliárd forintot meghaladó összeget költöttek, ami 4 százalékkal több az előző évinél. A megvásárolt mennyiség 5 százalékkal nőtt, csaknem 3 300 tonnára.
Egy kilogramm sonka (mennyiségi eladással súlyozott) átlagos fogyasztói ára a tavaly március-áprilisi adatok szerint 1 594 forint; 1 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban – derül ki a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat adataiból.
Kiszerelésméret szerint az egy kilós és nagyobb húsvéti sonkák vitték el az értékben mért forgalom 63 százalékát, tavaly március-április során. A 100-249 grammos szegmens 33 százalékos arányt ért el.
Mi is az a sonka?
Az Élelmiszerkönyv az alkalmazott eljárások szerint három csoportra osztja a sonkákat: nyers sonkák, hőkezelt sonkák és formában vagy bélben hőkezelt sonkák. A sonka alapvetően a magyar hagyományok szerint sertéscomb vagy -lapockahúsból készül, de létezik marha és vad hasonló testtájaiból előállított sonka is. A címkéken a vágóállat fajtáját a sertés kivételével jelölni kell.
A sonka “definíciója”
A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a sonkák termékcsoportja alapvetően három alcsoportra osztható: nyers, hőkezelt, illetve formában vagy bélben hőkezelt sonkára.
A klasszikus értelemben vett húsvéti sonka az első csoportba tartozik: általában füstöléssel tartósítják, ízében és illatában a só, illetve a füst érződik. Nem lehet beszáradt, túl kemény, és nem engedhet magából vizet nyomás nélkül. A címkén fel kell tüntetni, hogy a termék nyersen és/vagy főzve, sütve fogyasztandó.
Megkülönböztetünk első és hátsó sonkát. Az első sonkát nevezik lapockának vagy kissonkának is. Mindkettő lehet csülökkel és csülök nélkül vagy körömmel és köröm nélkül is, ez függ a tájegységtől és az adott hentes vagy böllér szokásaitól.
A klasszikus értelemben vett magyar húsvéti sonka jellemzően hagyományos érleléssel készül. Ez az érlelés akár hónapokon keresztül eltarthat, ezalatt kialakulnak az ízanyagok, válik igazán éretté a termék. A sonka alapvetően sertéscombból készült, azonban mára már hagyományos termékként értelmezhetjük a tarjából, lapockából, és a karajból készült készítményeket is.
Hogyan vásároljunk sonkát? Lapozz egyet, elmondjuk!
Hogyan vásároljunk?
A sonkákat célszerű becsomagolt állapotban vásárolni, hiszen a csomagoláson kötelező feltüntetni az összetételt, a gyártási időt. Szakértők szerint érdemes figyelni a címkén szereplő feliratokat: ha a vásárló azt a szót látja, hogy hagyományos (érlelt, füstölt), akkor biztos lehet benne, hogy a kiváló minőség mellett ízük, állományuk is megfelel ízlésének.
A hagyományos főtt sonkánál az összetevők (a húson kívül) konyhasó és nátrium-nitrit lehet, míg a gyorpácolt terméknél akár tucatnyi összetevővel, adalékanyaggal is találkozhatunk. Egy hagyományos sonka akár 6 hónapig is eláll, a gyorspácoltak szavatossági ideje néhány hét.
Sokkal kedvezőbb ízű az a sonka, ami kicsit zsírosabb. Erre kiválóan alkalmas a mangalicasertés: zsírral átszőtt húsában dúsabbak az íz-és aromaanyagok, a zsírszövetek pedig omlósabbá teszik a terméket.
Figyeljünk arra, hogy minél több adalékanyag van egy húsban, annál kevésbé számíthatunk a jól ismert ízekre és minőségre. Az adalékanyagok a hús hátrányára kerülnek be, ezzel úgymond “felvizezzük” a terméket. Egészségügyileg tehát biztonságos az ilyen termék, azonban valószínűleg érezhetően gyengébb minőségű. Persze ezek általában olcsóbbak is: azt pedig már a fogyasztónak kell mérlegelnie, hogy mennyi pénzt szán a minőségre.
Lapozz egyet és eláruljuk mire fontos odafigyelni a sonka vásárlásánál!
Mire figyeljünk?
Érdemes előre eltervezni, milyen típusú sonkafélét vásárolunk és milyen céllal, hogyan fogjuk fogyasztani. Nézzük meg a bőrfelület nagyságát. Általában már kívülről jól látszik, hogy nagy a bőrfelület, ha ezt nem szereti a család, vagy kidobásra kerülne, inkább válasszon másik terméket.
A legtöbb füstölt áru konyhatechnológiai eljárás nélkül is fogyasztható. Van, ami hőkezelés után, “főzve” kerül forgalomba. Ezt a címkén is jelölni kell. Általában ezeknek rövidebb az eltarthatósági idejük, ugyanakkor az azonnali fogyaszthatóság kényelmét biztosítják.
Ha a fólia valahol sérült, levegőt kapott, már nem takarja olyan feszesen a terméket, lötyög, hamar megindulhat a mikroorganizmusok szaporodása, ezáltal a romlás, ezért ilyen terméket nem ajánlatos megvásárolni. Nem véletlen, hogy a jogszabály szerint is csak ép, sérülésmentes csomagolású terméket szabad forgalomba hozni.
A darabolt árunál érdemes figyelni a vágási felületre. Ebben az esetben a gyártás után, a forgalmazás előtt feldarabolják a termékeket, ezáltal a termék belseje, füsttel közvetlenül nem érintkezett része is látható. Ha ez a felület elszíneződött, zöldes, lilás árnyalatú, már nem érdemes megvásárolni, hiszen a vágási felülettel rendelkező áru romlékonyabb.
Minden füstölt sonkafélét érdemes kicsomagolás után alaposan, folyó vízben megmosni. A kedvezőbb ízhatás érdekében főzés előtt célszerű fél-egy órára langyos vízben áztatni. Az esetlegesen kiázott ízeket a főzőlébe tett fűszerekkel fokozhatjuk vagy egyedivé varázsolhatjuk.
Érdemes a hagyományokat követni. Bizonyos tájegységeken a mai napig a sonkalébe főzik meg a kolbászt is, de a tojást mindenképpen, amit aztán abban hagynak kihűlni, így veszi át a jellegzetes füstölt “húsvéti” ízt.
A maradék főtt sonka sokféleképp felhasználható, bablevesben, sonkás tésztának vagy éppen pizzafeltétnek is kiváló. Lefagyasztani ezeket a füstölt sonkaféleségeket tilos.
Érdemes tehát végigolvasni a címkéket, ha szükséges, előre tájékozódni az egyes fogalmak jelentéséről és eldönteni, mi fontos és mi nem az adott terméket illetően: hagyományos vagy gyors eljárással készült, pácolt vagy gyors pácolt, füstölt vagy füsttel ízesített sonkafélét szeretnénk az ünnepi asztalra tálalni.
Lapozz egyet és nézd meg mi a különbség, hogyan “gyártották” régen és hogyan “gyártják” ma a sonkákat!
Hagyományos ízek, technológiai különbségek
Nem véletlen, hogy nagyszüleink idejében a disznóvágást karácsony táján tartották. Ekkor volt annyira hideg, hogy ilyen tömegű húst biztonsággal le tudjanak hűteni és szárítani. Hat hét száraz sóban állás után tették füstre a sonkákat. Kemény fa – szil, bükk, tölgy, meggy – füstjén általában annyi napig füstölték a sonkát, ahány kilós volt. Ezután a jól szellőző, hűvös kamrában függesztve szárították 2-3 hétig, így húsvétra elkészült az úgynevezett parasztsonka. A szikkasztás lényege, hogy a sonka víztartalma csökken, így jobban megőrződik a hústartalom, kevésbé lesz romlandó, hiszen a mikroorganizmusok kevésbé tudnak szaporodni. Élvezeti értéke húsvét táján volt a legmagasabb, ezután általában zsírpapírba tekerték a maradékot a túlszáradás, keményedés megelőzése céljából – tájékoztatnak az SGS Hungária Kft. élelmiszer-biztonsági szakértői.
A kézműves lépések az ipari körülmények között előállított tömegárunál is hasonlóak. Nagy különbség azonban, hogy míg a házi termékeknél a minőség egyedüli garanciája a bizalom, addig a nagyüzemi gyártóknak szigorú higiéniai és élelmiszer-biztonsági előírásoknak kell megfelelnie, amit önmaguk, a forgalmazók, a kereskedők, a hatóságok és a fogyasztóvédelem is ellenőrizhet. Következő oldalon elmondom hogyan készülnek a mai sonkák!
Így “gyártják” a sonkákat
A hatékonyság növelése és a növekvő fogyasztási igények kielégítése érdekében modern technológiákat dolgozott ki a húsipar is. A pácolás az ipari feldolgozás részeként Magyarországon a 20. század közepe táján terjedt el. Lényege, hogy a húskészítményt tartósítás, íz- és színkialakítás céljából étkezési sót, nitriteket és más összetevőket tartalmazó oldatba merítik, vagy felületüket ezen anyagok keverékével bedörzsölik és pácérettségig érlelik. A gyors pácolás olyan technológiai eljárás, amelyben az előkészített páclevet tűkkel beinjektálják a húsdarabok belsejébe. Számos egyéb eljárás, például a tumblerozás (ütve forgatás) is ismert a páclé bevitelére.
A füstölés technológiája is sokat fejlődött, az üzemekben légtechnikai berendezésekkel irányítják a füstöt, annak keringetésével akár 2-3 napra rövidíthetik a régebben hetekig tartó eljárást. Van, ahol füstaromát használnak a megfelelő ízhatás elérése érdekében. A füst ízesítés olyan gyors művelet, melyben a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő füstaromát a technológiai műveletek során a húskészítményekbe juttatják (bekeverés, injektálás stb.).
A szikkasztás is lerövidíthető kondicionált levegővel, a termékek folyamatos mozgatásával.
A kötözött áruknál a kicsontozott húst, ez lehet sonka vagy lapocka is, sózás után négyzethálós formában rögzítik, és általában már a hálóval együtt pácolják, füstölik, szikkasztják. Hasonlóan elkészítve általában kedvezőbb áron kínálják a tarját, amely izom és csont nélküli húsrész, így könnyebb vele dolgozni.
A sonkaféléket egészben, darabolva vagy a kötözőhálóval együtt, általában függesztve szállítják és árusítják. Ha nincs csomagolva és címkézve a termék, tudni kell, hogy sok kézen és szállítóeszközön át került az elárusító helyre, élelmiszer-biztonsági szempontból így nagyon magas kockázatúnak kell tekintenünk. Sokkal jobban biztosított a termékvédelem, ha a sonkafélék be vannak csomagolva. Legkedvezőbb megoldás a lélegző celofán vagy fólia, amelyben a termék felülete levegővel érintkezik, így kisebb a penészedés esélye, ugyanakkor a környezettel közvetlenül nem érintkezik, így a szállítás, forgalmazás során keletkező szennyeződésektől megóvjuk a füstölt húsféléket.
A füstölt árut száraz, hűvös helyen kell tárolni, így a hagyományos hűtőpultokat nem célszerű alkalmazni a felületi páralecsapódás és az ebből adódó esetleges fülledés, penészedés veszélye miatt. Légbe fúvásos hűtőtérben vagy csemegepultban a többi húskészítménytől elválasztva érdemes kínálni. A sonkaféléket sokszor vákuumfóliába csomagolva, ömlesztve árulják. Ilyenkor feltétlen meg kell bizonyosodni a csomagolás épségéről.
Forrás: tudasfaja.com
Főoldal fotó: trademagazin.hu
