Emlékeztek még gyerekkorotokból, hányszor fordult elő, hogy szünetet rendeltek el az iskolában, amikor éppen nem volt áram, vagy fűtés? Nos, ebben az indiaii iskolában még padok sincsenek! Sőt, mi több, egy híd alatt található.
Rajesh Kumar Sharmának szenvedélye és szívügye a tanítás. Sok jóérzésű ember létezik a földön, viszont ő egyvalamivel kitűnik a tömegből: nemcsak sajnálja a szegény gyerekeket, hanem cselekszik is! Indiában, mint tudjuk, sok helyen nem éppen luxuskörülmények uralkodnak, sőt! Sokan közülünk még soha nem találkoztak akkora szegénységgel, ami ebben a távoli országban létezik. Tanításra sokszor nincs is lehetőség.
De attól, mert nem mindenkinek adatott meg az, hogy jó körülmények között éljen, még nem lehetetlen kitörni onnan! Ebben segíti ez a 40 éves családapa a gyerekeket. Viszont épület, iskolapadok és egyéb luxus híján csak a híd alatt kivitelezhető az oktatás Új-Delhi forgalmas városában.
Rajesh Kumar Sharma amúgy bolti eladóként dolgozik és emellett vállalta el a gyerekek tanítását. Viszont ez nem volt olyan egyszerű, mint amilyennek látszik! Hisz a szegénység sokszor elveszi a reményt az emberektől, ami itt abban mutatkozik meg, hogy a szülők nem taníttatják a gyerekeiket, mert úgy gondolják, hogy nem megy vele semmire. Sharmának tehát meg kellett győzni a szülőket arról, hogy van értelme küzdeni.
Szerencsére Sharma ténykedése sikerrel járt és ma már több mint 100 gyermek jár az óráira. Viszont a tanítást sem úgy kell elképzelni, mint hazánkban, hogy reggeltől kora délutánig keményen tanulnak a leendő diákok. A tanító csak pár órára tud elszakadni kenyérkereső munkájától, viszont nem eredménytelenül!
Azok közül a gyerekek közül, akiket ő tanított, már legalább a fele bekerült állami iskolába, ami azt jelenti, hogy elindultak azon az úton, hogy kitörjenek az őket sújtó nyomorból és a reménytelenségből.
Sharma ezzel nemcsak tudást adott át a fiatal diákoknak, hanem a tenni akarás vágyát is, hogy cselekedjenek a jobb élet reményében.
Viszont itt még nincs vége annak a pozitív hatásnak, amit ez a lelkes tanító indított el: sok szülőnek is hitet adott, mert egy sikeres felvételi után az állami iskolába már ők is meggyőződhetnek arról, hogy nem lehetetlen kitörni a szegénységből.
