Gondolkoztál már azon, hogy mikor és mégis milyen körülmények között honosodtak meg ezek különleges hangulatot árasztó helyek Budapesten? Szivarfüst, félhomály, elmélyült beszélgetések és a kávéházakra jellemző dinamikus és nyüzsgő életmód… Különleges atmoszféra ez, különleges vendégek számára – de mégis hogyan alakultak ki?
A kávéházak történelme – innen indult az életérzés, amely ma is meghatározó
A legelső kávéházak az 1550-es években nyíltak meg Törökországban és elsősorban a férfiak számára nyújtottak „menedéket” – akik számára ekkor ezek a helyek jelentették a társasági életet. Európában jóval később ismerkedtek meg a kávézás kultúrájával, de a városiasodás és polgárosodás jegyében gyorsan fejlődött a kultúra. Az első kávéházat Velencében nyitották meg La Bottega del Caffé néven, amely még ma is Olaszország egyik közkedvelt kulturális színhelye. Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a sikerre való tekintettel Párizsban, Londonban, Hollandiában, Németországon és bizony nálunk, Magyarországon is megjelentek ezek a különleges hangulatú érzéki és inspiráló kulturális központok.
Egy kis érdekesség: a „kávé” szó először Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem c. művében jelent meg, és onnan terjedt el.
Az 1850-es években összesen 40 kávéház üzemelt, de a 20. század elejére hatalmas kiugrásként több, mint 500 helyet számolhattunk. Hogy, mi vonzotta ide az embereket? Szabadság íze, önmaguk lényének felfedezése és lehetőség a társadalmi rétegek közti vitákra, beszélgetésekre, értekezésekre – például itt találkoztak az írók és azok olvasói közönsége.
Ezekben az időkben szigorúnak számító procedúrán kellett átesni egy-egy kávéház megnyitása előtt. Az üzlethelyiségnek meg kellett felelnie az előírásoknak, amelyek komoly követelményeket támasztottak. Akkoriban kávéháznak minősült az az utca szinten lévő helyiség melyben kávé, tea, csokoládé, sütemények voltak kaphatóak, és legalább két tekeasztal került elhelyezésre.
Büntetett előéletű személyeknek a kávéház nyitása tiltott volt és csak olyan polgárokat alkalmazhattak kávéházi munkatársként, akik erkölcsileg is makulátlanok voltak. Az első kávéházak megjelenése óta tisztán látszott, hogy az ilyen intézményeknek nagyon is van helye a társadalomban. Mivel az akkori lakhatási viszonyok még korántsem voltak ideálisak, a kávéházi szórakozás – ahol tágas, meleg és világos helyiségben beszélgethettek, írtak vagy akár vitázhattak is a jelen lévők – kiváló lehetőségnek bizonyult.
Napjainkban azok a tényezők, amelyek a történelem során kedveltté tették a kávéházakat már kevésbé vannak jelen. Megváltozott azok helye a társasági életben és a mindennapokban is – hiszen már nem számít a meleg és a világos sem. Annál nagyobb jelentősége van azonban kultúránk megőrzésének, és természetesen annak, hogy rohanó világunkban egy-egy kávé erejéig kicsit megállítsuk az időt… Hiszen éppen ilyen a hangulat napjaink kávéházaiban – a kreatív, békés atmoszféra és a kávézó tömegek egybefolyó hangja mintha megállítaná egy percre az időt.
Az kávéházak és az irodalom már kialakulásuk kezdete óta összeforrnak, és szerencsére ez a hagyomány nem is látszik eltűnni. A 21. században, Budapesten is számos olyan törekvés van, amely ezt támogatja – az 1894-ben alapított New York Kávéház hihetetlen népszerűségnek örvendő rendezvénysorozata, a New York Művész Páholy éppen ezt teremti meg.
A New York Kávéház 2011-ben egy nemzetközi szavazáson nyerte el a Világ Legszebb Kávéháza címet. A történelmi jelentőségű épületben híres magyar íróink, költőink is gyakorta megfordultak, hiszen inspiráló környezetével és a művészetek pártolásával kiváló környezetet teremtett számukra – és teremt a mai napig is.
A Kávéház csodálatos atmoszférája egy másik világba kalauzolja a betérő vendégeket, így nem véletlen, hogy Budapest egyik turisták által is leggyakrabban látogatott helyévé vált – amelyet nekünk, magyaroknak is legalább egy életben egyszer látni kell
