Sok kertészkedő álma egy kisebb-nagyobb kerti tó megépítése és gondozása. A víz felfrissíti környezetünket, látványa önmagában is nyugalommal tölti el a szemlélőt. A vízinövények alakgazdagságukkal és különös színvilágukkal látványos elemei kertünknek, emellett a kerti tó számos érdekes élőlénynek - pl. szitakötők, halak, molnárkák - is otthont adhat.
Kerti tó építése
Ma már számos olyan alapanyag könnyen elérhető, melynek segítségével egyszerűen létrehozhatunk kisebb-nagyobb kerti tavakat, vagy víztározó medencéket. Készíthetünk kerti tavat betonból, vásárolhatunk előre gyártott elemeket, vagy bélelhetjük tavunkat különféle fóliákkal, illetve speciális vízzáró anyagokkal. Kisebb tavakhoz vastagabb PVC fóliát (PVC tófólia) is használhatunk szigetelésre, ez (akár több rétegben) leterítve évekig jól tartja a vizet, később pedig erős szivárgás esetén könnyen megoldható a fólia cseréje a tó újjáépítésével együtt. Amennyiben megtehetjük, vásárolhatunk speciális (EPDM) szigetelő anyagot, ezzel hosszú évtizedekig nem lesz gondunk.
A kerti tó beépítése
A természetben állóvizeinkben a vízmélységtől függően zonálisan alkotnak állományokat a vízinövények, azaz bizonyos vízmélység mellett adott növénytársulással találkozhatunk, és a vízmélység változásával változik a növényzet is. Kertekben is ennek az alapelvnek megfelelően ültetjük a tóba kedvenc növényeinket. A legmélyebb részekre (60-150 cm) úszó levelű növényeket, pl. tündérrózsákat valamint sárga tavirózsát és tündérfátyolt, vagy nádat ültethetünk. A közepesen mély (30-60 cm) részek értékes növényei az érdekes formájú, örvös levélállású vízilófark, valamint a virágaival díszítő ernyős virágkáka és az ágas békabuzogány. Az ennél sekélyebb vízben számos dekoratív vízinövény ültethető pl. a Mocsári nőszirom és a Magyarországon ma már nem túl gyakori, feltűnően szép Nádi boglárka is. Ez utóbbi - bár kevéssé ismert - kerti körülmények között nagyon gyorsan és könnyen szaporítható faj. Szintén a tó sekélyebb részein érzi jól magát a vízi hídőr, a nyíllevelű nyílfű, a kellemes illatot árasztó, agresszívan terjedő vízi menta, illetve a jól ismert mocsári gólyahír. A felsoroltakon kívül még rengeteg faj áll a kertészkedők rendelkezésére, többségük gyakori, minden vízfolyás és állóvíz környékén megtalálható növény. A növényekkel betelepített tavat 1-2 év alatt birtokukba veszik az élőlények, ez még gyorsabb folyamat, ha a növények egy részét a természetből gyűjtjük be. Tavasszal a békák látogatják meg először, tömérdek utódot hátrahagyva, és hamarosan csak azt vesszük észre, hogy a molnárkáktól a csíkbogarakon át a szitakötőkig mindenféle vízhez kötődő állat a saját kertünket választotta otthonául.
A kerti tó elhelyezése
A tó helyének kitűzésekor ügyeljünk arra, hogy az lehetőleg napos helyre kerüljön, ne legyen túl közel lombhullató cserjékhez és fákhoz, ne pont a víz-, elektromos- és gázvezeték nyomvonalán legyen, és lehetőleg ne kerüljön túlzottan szeles, vagy fagyzugos helyre. Amennyiben valamilyen fóliát (legyen az egyszerű, vagy speciális tófólia) használunk szigetelő anyagként, akkor először alaposan tisztítsuk meg a kiásott medret az éles kövektől és kiálló gyökerektől, majd 5-10 cm vastagságban terítsünk homokot az aljára, a tó oldalait pedig takarjuk geotextiliával, vagy egyéb puha védőanyaggal, s csak ezt követően fektessük le a fóliát. A tó fala lehet enyhén lejtős (10-30 fok), így a különböző vízmélységet kedvelő növények elhelyezésére rengeteg lehetőség kínálkozik, vagy lehet több oldalról meredek (80-90 fok) falú is, ilyenkor egy-két oldalt alakítunk ki csak lépcsőzetesen, így kisebb helyen is építhetünk mélyebb tavat.
