Mit szólna, ha azt mondanám, nem a teljes összeg előteremtésére lesz szükség, hanem időre, és az "álomLAK" értékének 40%-ára?

 

Következetesen akkor járunk el, ha idejekorán, a konkrét lakáscél megvalósulása előtt legalább 4-10 évvel elkezdünk szorgosan gyűjtögetni, legyen az vásárlás, felújítás, vagy akár egy hosszú távú, biztonságos befektetési szándék. 

 

Érdekesség:

 

"Magyarországon a potenciális lakástakarék-pénztári piac 2,5 millió háztartásra becsülhető. Ez a jelenlegi 700-800 ezer szerződéshez képest 30 százalékos penetrációt jelent. Ez az arány Ausztriában vagy Németországban több mint duplája, azonban ott 70-80 éves múltra tekintenek vissza a lakástakarékok, míg Magyarországon csak másfél évtizedesek - áll a közleményben." (MTI)

 

 

A közleményből kiderül, hogy Magyarország lakosságának negyede rendelkezik lakásszámlával, melyet könnyen visszavezethetünk arra, hogy itthon nem nagyon volt az ilyen típusú megtakarítási formának hagyománya, - talán ezért nem is bíztunk benne kellőképpen. Azt gondolom, hogy az eltelt 15 év, és számos devizahitel szerződés az ékes bizonyítéka annak, hogy bár volt választásunk, mégis hagytuk magunkat becsapni.

 

 

A lakástakarék pénztárak működését Magyarországon az 1997. január 1-jén hatályba lépett 1996. évi CXIII. törvény (törvény a lakás-takarékpénztárakról), a 215/1996. (XII. 23.) Kormányrendelet (kormányrendelet a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról) és a 47/1997. (III. 12.) Kormányrendelet (kormányrendelet a lakástakarék-pénztár általános szerződési feltételeiről) szabályozza. Előírja az állami támogatás mértékét, a betéti kamatot, a lakáskölcsön kamatát, a kiutalási időszak hosszát, a betétkezelésre vonatkozó befektetési politikát.  

 

 

Ha otthonunkról van szó - amely az átlagos magyar állampolgárok legnagyobb vagyona -, sokkal körültekintőbben kell eljárnunk és döntést hoznunk. Sokkal több figyelmet kell szentelnünk pénzügyeinknek és sokkal többször kell kikérnünk (igazoltan) pénzügyi szakember véleményét a minket érintő vagyonteremtési ügyekben. Ha az élet tálcán kínál egy államilag támogatott, garanciával biztosított lehetőséget, amely csecsemőkortól nyugdíjas korig alanyi jogon jár, akkor azzal meg kell tanulnunk élni.

 

 

A családi fészek elhagyását követően a gyermek költözhet albérlet helyett saját lakásba. Éveket tölthet el benne, azt építgetve, szépítgetve - úgy, hogy nem fizet rá magasabbnál magasabb kamatokat. Csupán annyit kell tennünk, hogy elkezdünk időben felkészülni az ingatlanvásárlásra, jövedelmünkből tudatosan átcsoportosítunk kisebb összeget a lakásszámlánkra, igény szerint, családtagonként maximum 20.000,- forintot havonta.

 

Úgy érzem, hogy a szülők és a nagyszülők kiemelkedő szerepet - és felelősséget - kapnak ebben a témában, mert példamutatással a gyermekek könnyedén lemásolják a tudatos tervezést. Így amellett, hogy biztonságot teremtünk számukra, pénzügyi intelligenciájukat is fejlesztjük.

 

Kedves szülők, még nem késő információt szerezni arról, hogy az Önök életére vetítve hogyan tudunk milliókat spórolni egy tudatos döntéssel.

 

Továbbképzésre is adhatjuk fejünket esetleg, mellyel kitágítjuk a megpályázandó állások területét. Ezáltal nagyobb esélyünk is lesz többet keresni, így könnyebben is kaphatuk hitelt akár lakáscélú felhasználásra is.