Horvátország gyönyörű és megunhatatlan - nem csak a tengerpartja, hanem a sok-sok különleges építmény, óváros és egyéb látnivaló is nagyon érdekes.

 

Dubrovnik óvárosa, vagy hivatalos megnevezéssel Dubrovnik városának történelmi központja Horvátország 1979 óta világörökségi védelmet élvező kulturális helyszíne. A város a 7. században alakult ki a dalmát tengerparton. A településhez közeli Epidaurumból menekülők alapították a Rausius sziklazátonyon, neve Laus volt.

 

A város védőszentje Szent Balázs (Sveti Vlaho), akinek szobrai szerte a városban megtalálhatók.

A városfalat a 13. és a 17. század között építették, 1940 méter hosszú és 25 méter magas. Vastagsága 4–6 méter, a tengernél 3 m körüli. Több erődöt is építettek hozzá.

 

 

 

A Plitvicei-tavak Horvátországban található tórendszer. Európa egyik legszebb természeti látványossága egy völgyben terül el, erdős hegyek veszik körül. A Nemzeti Park 1979-től az UNESCO Világörökségi listáján is megtalálható.

 

A tórendszert két folyó táplálja: a Bijela Rijeka és a Crna Rijeka, ezek vize itt-ott tóvá duzzad. A víz 636 m tengerszint feletti magasságból 8 km hosszú bonyolult rendszerű tólépcsőzet által 133 m tengerszint feletti magasságba jut. A Plitvički Ljeskovac nevű falu mellett több kis patak egyesül és immár Matica néven futnak a legmagasabban elhelyezkedő, 40 m mély Prošćansko tóba.

 

Az Euphrasius-bazilika Poreč óvárosának páratlan bizánci műemléke Horvátországban. A bazilika, és a hozzá tartozó előcsarnok, keresztelőkápolna, valamint a neobizánci stílusban átépített egykori püspöki palota a mediterrán regió 6. századi templomépítészetének gyönyörű példája. Egyedülálló mozaikjai révén az épület-komplexum az Adria-környék (Velence és Ravenna után) harmadik legjelentősebb bizánci emléke. 1997 óta az UNESCO kulturális világöröksége.

 

A šibeniki Szent Jakab-katedrális római katolikus templom Horvátországban, a šibeniki püspökség székhelye, 2000 óta az UNESCO Világörökség része.

A templom építésének gondolata már 1298-ban felmerült, de a döntés csak 1402-ben született meg. Az építés három szakaszban történt, 1431 és 1535 között. A templom alapkövét 1431. április 9-én tették le. A gótikus stílusú templom építésénél kezdetben velencei és helyi mesterek dolgoztak.

 

Stari Grad-síkság Horvátországban, Hvar sziget északkeleti részén elterülő szőlő- és olajfaligetekkel, levendula- és rozmaringmezőkkel tarkított, 1376,53 hektáros mezőgazdasági terület. Az egykor illírek lakta szigeten Kr. e. 385-ben a Pharosz-szigeti görögök alapítottak azonos néven kolóniát, amely Isszával együtt az Adria-parti görög települések őse. Az ókori görögök 75 parcellára osztották a termékeny síkságot. A gazdálkodási forma korabeli elnevezése: chora. A 16 hektár körüli, 181×905 méteres téglalap alakú parcellákat száraz falazással épült, alacsony kőfalakkal további kisebb, 181×181 méteres területekre osztották. A parcellák kialakítása során az esővíz összegyűjtését szolgáló csatornarendszert, a víz tárolására ciszternákat, és földművesek részére kisebb kunyhókat (trims) is alkottak, amelyek 24 évszázadon át fennmaradtak.

 

A Stari Grad-i mező több évezredes kataszteri rendszere ma is a mezőgazdasági kultúra integráns része; az ókori görög geometria, földmérési technika és a gazdálkodás fejlettségének cáfolhatatlan bizonyítéka. 2008 óta az UNESCO kulturális világöröksége.

 

Zágráb Horvátország fővárosa az ország északnyugati részén, a Száva partján. Zágráb Horvátország kulturális fővárosa is egyben. A városban számtalan kiállítás és múzeum található. A főváros legnagyobb színháza a Horvát Nemzeti Színház, a legnagyobb koncertterme a Vatroslav Lisinski-koncert terem. 

A városközponttól keletre, a Maksimir negyedben található a Maksimir park, amelyet a 18. században hoztak létre angol parkként. Itt található a Zágrábi állatkert.

A város északi részében található a zágrábi temető, a Mirogoj. A 19-20. század fordulóján létesítették, az épületeket Hermann Bollé építette.

 

Zágráb déli részén fekszik a Jarun sportközpont, ahol vízisportokat lehet űzni. Lanište faluban található a 2008-ban átadott Zágrábi Aréna.

 

Új-Zágráb legfőbb látnivalója Európa egyik legnagyobb mecsete, a Zágrábi Iszlám Központ.

 

A határában álló zágráb-remetei kegytemplom 1525-ben épült a mellette levő pálos kolostorral együtt. Kegyképe a máriavölgyi kegyszobor festett másolata. Búcsújáróhely.

 

A Kopácsi rét Horvátországban, Eszék-Baranya megyében (Drávaszögben) elterülő, változatos élőhelyeket magába foglaló természetvédelmi terület. Egy része a Kopácsi rét Természetvédelmi Területet adja, összterület nagysága azonban messze meghaladja azt.

 

Határos a magyarországi Duna–Dráva Nemzeti Parkkal, és Szerbiában is találhatóak nagyobb területnyúlványok. A Kopácsi rét tehát három országban elterülő ártéri élőhely egy alkotóeleme. Fontos ezen ártéri ökoszisztémák határokon átnyúló komplex természetvédelmének megoldása.

 

A város területe már a történelem előtti időkben is lakott volt, ezt bizonyítják a Pical nevű helyen előkerült újkőkori cserépmaradványok. A bronzkorban kezdődött el az öböl körüli dombok betelepülése és a rajtuk levő korai várak építése. Görög történetírók feljegyzései szerint az i. e. 6. századra tehető a város helyén állt első állandó halászfalu létrejötte.

 

A városmag máig megőrizte az ősi római városszerkezetet. A főbb utcák is az eredeti, a római mérnökök által kimért négyzethálós formában futnak, közülük a Cardo és a Decumanus utca neve máig fennmaradt.

 

A Pólától nyugatra található, 14 szigetből álló Brijuni-szigetcsoport alkotja a Brioni (Brijuni) Nemzeti Parkot. A természeti, történelmi és kulturális örökség sajátos együttesét magába foglaló szigetcsoportot a szárazföldtől a keskeny Fažanai-csatorna választja el.

 

A 19. századra utolsó évtizedében egy osztrák gyáros, Paul Kupelweiser vásárolta meg a szigeteket egy olasz iparostól. Ő hívta ide Robert Kochot, a későbbi Nobel-díjast a maláriaszúnyogok kiirtása végett. Nem sokkal később Kupelweiser valósággal felvirágoztatta a térséget, elegáns nyaralóterületet hozott létre, szállodákkal, szabadidős létesítményekkel, köztük arborétummal és vadasparkkal.

 

A városközpont „Trogir történelmi városközpontja” néven az UNESCO kulturális világörökség-jegyzékében szerepel.

Az óváros a 13. és 15. század között épített városfalakon belül alakult ki. Védelmi rendszerének fő részei a Kamerlengo citadella és a Szent Márk torony. A Kamerlengo citadella a sziget délnyugati részén áll, mai formáját a 15. században nyerte el. Délebbre áll a Szent Márk torony, szintén 15. századi építmény. A két építmény között a francia megszállás alatt épített klasszicista stílusú gloriett áll.

 

A város főterén áll a Szent Lőrinc-székesegyház, mely a 13. és 15. század között épült román-gótikus stílusban. Főkapuja Dalmácia legértékesebb épületszobrászati alkotása 1240-ben készült, Radovan mester műve.

 

Forrás: Wikipédia