5. Sümeg
Sümeg legfőképpen a várról és a várjátékokról híres. Bár jó kis túra kimászni a hegy tetejére, kéz a kézben azonban egy remek program. Akit érdekel a középkor, itt a helye!
6. Tapolca
Tapolca pár óra alatt bejárható, azonban tele van gyönyörű és különleges helyekkel. A mediterrán stílusú éttermekben finom ételekkel várják az ide látogatókat, a Tavasbarlangban pedig egy hangulatos földalatti csónakázásban lehet részünk.
7. Tata
A gyönyörű tavaknak és tóparti sétányoknak köszönhetően Tata az egyik legromantikusabb város hazánkban. Gyakran emlegetik a vizek városának is. Tökéletes hely a romantikázáshoz, a nap megkoronázásaképpen pedig nem nehéz egy hangulatos kis cukrászdát találni sem.
8. Szentendre
Ez a Duna-parti város színes házaival, lombos fáival és hangulatos, szűk utcácskáival remek úti cél a szerelmesek számára. A vízparti séta szinte kötelező, ahogyan a Skanzen vagy és a Kovács Margit Múzeum is.
Szentendre (németül: Sankt Andrä, szerbül: Сентандреја, szlovákul: Svätý Ondrej) város a budapesti agglomerációban, Pest megyében a Szentendrei járás székhelye. Elsősorban művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatókat.
Szentendre a Dunakanyar kapujában, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval, a H5-ös HÉV-vel, autóbusz- és sétahajó-járatokkal. Kedvelt kirándulóhely.
A város az 1870-es évekig kisváros volt, alig érte el a négyezer fős lakosságszámot. Az akkori város lakóterülete ma mindössze két városrészt foglal magában, a Belvárost és a Szamárhegyet, bár ez utóbbi is csak a 20. század elején lett lakóterület. E két városrészt Szentendre összes többi területétől elkülöníti az ezek határán haladó 11-es számú főút.
Szentendréhez néhány kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei, így például Izbég és Derecske. A korábban a szentendrei mezőgazdasági területekhez tartozó részek legnagyobb része már beépített belterület, mint a Pannóniatelep, Püspökmajor, Pismány, Szarvashegy. Az 1970-es évek végének nagyarányú, egylépéses belterületbe csatolása a lakóterületet többszörösére növelte, a 21. század elejére ezek nagyrészt beépültek, így a korábbi kisváros lakossága 2021-ben elérte a 28.040 főt. A lakóövezet terjeszkedése a Szentendrén hagyományos gyümölcstermesztésnek és kertművelésnek gyakorlatilag véget vetett.
9. Fonyód
A Balaton környéke telis-tele van romantikusabbnál romantikusabb helyekkel, ezek közül is az egyik legkedveltebb Fonyód. Itt található a Kripta-villa is, amelyet Abrudbányai-Rédiger Ödön építtetett fiatalon elhunyt kedvese emlékére – a legenda szerint, aki a hitvesi ágy fölött fogja meg párja kezét, a szerelmük örökké tart majd.
10. Kőszeg
Az Alpokalja gyöngyszeme igazi mesebeli kisváros, hangulatos főtérrel, középkori várral, regénybe illő várárokkal, illetve gyönyörű túraútvonalakkal – egy szóval akár egy tökéletes nászút helyszíne is lehet.
Kőszeg (németül: Güns, horvátul: Kiseg, vendül: Küseg, történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas megye nyugati szélén, az osztrák határ közelében. A Kőszegi járás központja. Városrésze: Kőszegfalva.
Gazdag múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történelmében. Vas vármegyében egyedüliként már 1328-ban királyi városi címet kapott, amelyet 1648-ban szabad királyi városi ranggal erősítettek meg. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte városát a török elleni támadástól, ezáltal megakadályozva Nyugat-Magyarország és Bécs elfoglalását. A város sikeres helytállása először a hírnevet, majd a gazdaság felvirágzást hozta el. Mivel ezt követően a háborúk már elkerülték, mára országunk műemlékekben egyik leggazdagabb városa lett. A történelmi városközpont felújításáért 1978-ban Hild János-díjat kapott, majd 2004-ben a Magyar Televízió nézőinek szavazata alapján az „Az év települése” címet érdemelte ki. 2009-ben „Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja” címet érte el a Kőszegi-hegység településein működő Írottkő Natúrparkért Egyesület.[3] A Kőszegi Tájvédelmi Körzet központja, számos látnivalót kínálva a természet szerelmeseinek.
A városban három kultúra keveredik: a magyar, a német és a horvát. A németek a 200 évig tartó osztrák fennhatóság alatt települtek be, míg a horvátok a török támadását követően. A nemzetközi kapcsolatokat a testvérvárosok, a Douzelage szervezet és a színes városi programok jelentik. Kőszegen egyetem működik.
A szőlészetet és borászatot a rómaiak honosították meg, majd erről 1279-ben is említést tesznek, illetve az 1740-től vezetett „Szőlő jövésnek könyve” tanúskodik. Természeti szépségei mellett a város területén mérték Magyarország legnagyobb hóvastagságát (151 cm) és a legtöbb csapadékot (1510 mm).
A városhoz kötődő híres emberek elsői között említendő Ottlik Géza író, az Iskola a határon című könyv szerzője és Chernel István ornitológus, a síelés megszállottja, valamint Lóránt Gyula, az Aranycsapat tagja.
