Számtalan magyar építészt találunk, akik egyedülálló alkotásokat adtak hazánknak. Most ötöt ismerhettek meg közülük.
Bobula János 1871-ben született Budapesten. A József Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, majd tervezőirodát nyitott. Ő volt a Magyar építészművek Szövetségének egyik alapítója és még építészettel foglalkozó újságokban is publikált. Olyan műveket köszönhetünk neki, mint a debreceni ortodox templom és postapalota, a balatonföldvári kastély, a kunszentmiklósi zsinagóga, és a nyíregyházi, a szabadkai és a kézdivásárhelyi közkórház. Egyik legszebb műve a Munkács városháza, amit a képen is láthatunk.
Hódmezővásárhelyen született 1866-ban és szobrászművészként tevékenykedett. Budapesten és Párizsban tanult olyan híres művészek mellett, mint Henri Michel Antoine Chapu. Többnyire köztéri szobrokat és síremlékeket alkotott. Az egyik leghíresebb szobra a Dávid című munkája, viszont számtalan alkotásával büszkélkedhetünk vidéken és Budapesten is, mint például Erkel Ferenc szobra Gyulán, vagy Bessenyei György szobra Nyíregyházán. A Batthyány tér is az ő munkássága.
Medgyaszay István szintén építészként tevékenykedett. 1877-ben született Budapesten és építészetet tanult a budapesti Állami Ipariskolában, utána egyszerre végezte el a Képzőművészeti Akadémiát és a Műszaki Főiskolát Bécsben. Viszont az élete csak a tanulmányai után kezdődött el igazán. Rengeteg országban végzett kutatásokat, néhány európai országokon kívül még Egyiptomba, Indiába és Szudánba is eljutott. Építészeti alkotások hosszú listája köthető a nevéhez, amik közül sok nem épült meg, mint például a Nemzeti Emlékcsarnok a Hármashatár-hegyen. Viszont a budapesti Operaházat neki köszönhetjük.
Péchy Mihály 1755-ben született Fejrészéken. A bécsi katonai mérnök akadémián tanult, de mellette érdeklődött a képzőművészet iránt, ezért beiratkozott a képzőművészeti akadémiára is. Építészi munkássága mellett katonai pályát is befutott és részt vett a törökök elleni harcban. Ő építtette a Debreceni Református Nagytemplomot és a Debreceni Református kollégiumot is.
Schickedanz Albert 1846-ban született. Az ő nevéhez egy olyan alkotás köthető, amit valószínűleg a világon szinte mindenhol ismernek: a Millenniumi Emlékmű. Schickedanz Albert egyébként festőként és műépítészként tevékenykedett. A németes hangzású név viszont nem véletlen, mert német származású, viszont a családja inkább a magyar nemzethez kötődött jobban és még a szabadságharcban is részt vettek. Schickedanz Albertnek köszönhetjük a Budapest VII. kerületében található Bajza utca 14 villáját, az Arany János Emlékművet, amit a Múzeum körúton találunk (ez közös munkája Stróbl Alajossal) és a Szépművészeti Múzeumot is.
Forrás: Wikipédia
