Nekünk, magyaroknak a házépítéshez, és az otthonteremtéshez is rengeteg hagyományunk, rítusunk van. Életmódunkból azonban mára, teljesen kiszorult mindez. Sokan nem is hallottak róluk.
Az új házakon már nem látni népies díszítést, de még jellegzetes magyar vonást sem találunk. Az ősi hagyományok azonban némi fantáziával és egyéni látásmóddal, gyönyörűen beilleszthetők a mai modern életünkbe.
Miért is fontos ez? Minden népnek megvannak a hagyományai és szokásai. Ezek a hagyományok hosszú évszázadokon keresztül apáról fiúra szálltak. Az ismétlés által pedig egyre erősíti a hatásukat, a beléjük vetett hitet. Ha valaki magyarnak születik, beleszületik a magyarságtudatba, ebbe beletartozik a magyarság nyelve, története, hagyománya, szokása, művészete, dalai, jelképrendszere, konyhája. Ez a szövevény úgy öleli körül egy-egy nép tagjait, mint halat a víz, akár tud róla, akár nem.
Manapság már nem úgy építkezünk, ahogyan őseink tették. Legtöbben annak is örülnek, ha vehetnek maguknak egy kis panellakást, amely bizony a magyar térrendezéstől igencsak távol esik.
Kezdjük mindjárt az elején, a bejáratnál! Őseink a házaik bejáratát keletnek vagy délnek tájolták. A régi bejáratok díszesen faragottak vagy festettek voltak. Szívesen lépünk be egy hívogató bejáraton. Éppen ezért, ha elhanyagolt, kopott a bejárati ajtó akkor nézzük meg, mit tehetünk. Sokszor elég egy jó alapos sikálás, egy új lábtörlő, egy új névtábla. A népi hagyományokat követve egy lópatkót is tehetünk a bejárati ajtó fölé, amire rávésték a család nevét
A házi áldás jelentősége
Az előszobában van a legjobb helye egy házi áldásnak. Lássuk miért! Az áldás a legmagasabb szintű, legegyetemesebb jókívánság. A lakásunkba belépő vendég önkéntelenül elolvassa ezeket a sorokat, és egy mindenki számára megfelelő gondolati energiát indít útnak. Ez az áldás nem „kontárkodik bele” senkinek az életébe, mindössze azt kívánja a másik embernek, hogy olyan erők vegyék körül, amely mindenki számára a legjobb.
