A parasztházaknak igazán különleges hangulatuk van és sokunkat a gyerekkorunkra emlékeztet a háznak az a tipikus, vidékies felépítése, amivel a nagyvárosokban nem találkozhatunk.
A legtöbb parasztháznak felépítése nem sokban hasonlít a modern házakéhoz. Bár ez nem azért van, mert a parasztházak nem lennének praktikusak, viszont minden kornak meg van a maga sajátossága és amíg az emberek többnyire földműveléssel foglalkoztak, a házaikat is ennek az életformának megfelelően építették fel.
Nem egyfajta parasztház létezik, de mi most az alföldi parasztházzal fogunk megismerkedni. Ezeket a házakat hosszúházaknak is nevezik érdekes felépítésük miatt. Egy hagyományos parasztház többnyire három helyiséggel rendelkezik, amik nem egymásba nyílnak, hanem soros elrendezésűek. Viszont egy parasztház tornáccal és pitvarral az igazi. Viszont léteznek ezeknek a parasztházaknak bővített változatai is, amik még egy szobát, vagy kamrát jelentenek.
A szoba a parasztház első helyisége. A szoba általában nem kicsi, különösen akkor nem, ha nemcsak egy szűk család, hanem több generáció is lakik benne. Ez a helyiség viszont nemcsak mint hálószoba fontos, hanem itt találjuk azokat a jellegzetes búbos kemencéket is, mint amiket sok régi típusú alföldi házban is láthatunk. Ezek a kemencék nagyon jól jöttek a hideg, téli időben, különösen este. Az ágyak a hosszúkás fal mentén voltak elrendezve ugyanúgy, mint a szekrények és más bútorok. Viszont a székek, ládák és a szekrények általában az ágy végénél kaptak helyet. A bútorok többnyire fából készültek és a szoba összképére jellemző a puritán egyszerűség. A falakon például díszes festmények helyett vallásos képek kaptak helyet.
A szoba után a konyha a második legfontosabb helyiség, mert a családi élet másik fontos helyszíne volt. A konyhában viszont nem találunk valami sok bútort, viszont amik vannak, azoknak annál nagyobb hasznukat vették. A legfontosabb konyhai berendezés a kemence, vagy a rakott tűzhely volt, amin sütöttek és főztek, meg persze az étkező asztal székekkel. Az asztalok is egyszerűbb kivitelezésűek voltak és szintén fából készültek. Az edényeket állószekrényeken tárolták. Itt is láthatjuk azokat a tipikusan parasztházakra jellemző, fagerendás mennyezetet, ami olyan jellegzetessé teszi ezeket a régies otthonokat.
A kamra funkciója a tárolás volt, akárcsak a modern házakban. Viszont itt nemcsak élelmet, meg befőtteket tároltak, hanem azokat a ládákat is, amik már nem fértek el a szobákban. A ládákban ruhákat tartottak, viszont előfordult, hogy gyakran cserélgették őket, hogyha éppen egy újabb, divatosabb és szebben díszített láda került a családi házhoz. Ilyenkor a régi ládákat nem dobták ki, hanem a kamrában kaptak helyet az élelmiszerek mellett. A kamrában találunk még savanyítós hordókat és olyan edényeket, amikre éppen nincs szükség a konyhában. Sokszor még a szerszámokat is itt tárolták, de általában az élelemé volt az elsőbbség és a szerszámok inkább a padlásra kerültek. Viszont a kamrát sok helyen nemcsak tárolásra használták, hanem voltak olyan vidékek, ahol hálószobaként is funkcionált.
Minél vidékiesebb tájakon járunk, annál több ilyen felépítésű házzal találkozhatunk. Bár már egyre inkább helyet kapnak a modern házak, mert a világ is sokat változik. A legtöbb ilyen falusi háznak általában az a sorsa, hogy amikor egy új család költözik oda, felújítják és a munkálatok után általában rá se lehet ismerni ezekre a házakra.
Forrás: skanzen.hu
