Az ökofalvak olyan önfenntartó települések, amelyek alternatív, környezetbarát megoldást kínálnak az életre, megújuló energiaforrásokra és a természetre támaszkodnak, ebből kifolyólag a rezsiköltségük elenyésző összegű.
Ez az olcsó életforma egyre népszerűbb és elterjedtebb, Magyarországon a két leghíresebb ökofalu Gyűrűfű és Máriahalom, de ugyanilyen környezetbarát életmódot folytatnak Galgahévízen, Bokorligeten, Gömörszőlősön és Visnyeszéplakon is.
Gyűrűfű
A baranyai Gyűrűfű volt az első magyar ökofalu, amelynek lakói a „csökkentsük minél kisebbre az ökológiai lábnyomunkat” alapelvet követve élnek, ebből következően életfeltételeiket lehető legtermészetesebben és a legkevesebb energia felhasználásával biztosítják.
Az itt élők összegyűjtik az esővizet, valamint a patak, folyó és talaj vizét használják fel a vízgazdálkodás során. Kétkörös vízrendszert használnak: ivóvíznek jobb minőségű vizet, míg a hétköznapi teendőkhöz (mosogatás, fürdés, locsolás) alacsonyabb minőségű vizet használnak.
A szennyvízelvezetésre is egy olcsó és egyszerű, hosszú élettartamú megoldást találtak: gyökérzónás tisztító, amelyhez nem kell sem felügyelet, sem áram, csak nádra van szükség.
Máriahalom
Máriahalom a Gerecse keleti oldalán található. Az itt élők önellátó gondolkodásmódja igen híres az országban. 1999-ben alapították meg azzal a céllal, hogy természetre épülő életformát valósítsanak meg.
A Máriahalomra épült házak napkollektorral vannak felszerelve, amelyek a melegvíz ellátásért és a fűtésért feleljenek. Sajnos a napkollektorok a villamosenergia-ellátáshoz nem elegendőek, így a településen saját villanyhálózat működik.
A házak déli tájolásúak a napenergia optimális felhasználása miatt: a téli évszakban alacsonyan futó napsugarait is fel tudják használni a szobák felmelegítéséhez. A vízgazdálkodás talajvízből, fúrt kutakból és az esővíz összegyűjtésével történik. A szennyvízelvezetésre pedig komposztálós módszert alkalmaznak.
