Azt mondják Seychellesről, hogy maga a földi Paradicsom. Ennek járunk utána cikkünkben, videókkal, képekkel bemutatva ezt a mesés, különleges szigetet, ahol el tudjuk mi is képzelni álmaink otthonát. Te laknál itt? Nézd meg a cikket és döntsd el ezek alapján!
Seychelle-szigetek (ejtsd: szesell) szigetállam az Indiai-óceánban, Afrika keleti partjától legközelebb Szomáliától van (1300 km), Madagaszkártól északkeletre található (1000 km). A belső szigetcsoportok a kontinentális lemezen helyezkednek el, hegységek tagolják és gránit az alapkőzetük, míg a külső szigetek sík korallzátonyok. Legmagasabb pontja a Morne Seychellois (905 m). A Seychelle Köztársaságtól nyugatra Zanzibár szigete (Tanzánia) található (1800 km), délen Réunion (1800 km) és Mauritius (1750 km), délnyugaton a Comore-szigetek (1550 km) és Mayotte (1450 km), északkeleten pedig a Maldív-szigetek (2000 km).
Afrika önálló államai közül a Seychelle Köztársaság népessége a legkisebb. Nincsenek őslakók; a seychelle-iek főleg francia, afrikai, indiai és kínai bevándorlók utódai. A lakosság nagy része római katolikus. Az angol, francia és a kreol a Seychelle Köztársaság hivatalos nyelve.
További képek
A seychelle-i gránitszigeteken található közel 75 endemikus növényfajt további 25 aldabrai faj egészíti ki. Különösen jól ismert a Coco-de-Mer, a tengeri pálma gyümölcse, amit csak Praslin szigetén vagy a szomszédos Curieuse-ön lehet látni – szuggesztív formája miatt szerelemgyümölcsnek is hívják. A Coco-de-Mer a világ legnagyobb magja. A medúzafát is csak néhány helyen fedezheti fel az idelátogató, mivel ez a különös és ősi növény ellenállt minden szaporítási kísérletnek. Egyedi növényként ismerik még az Aride-sziget természetvédelmi övezetében található Wrights gardéniát. Silhouette és Mahé szigetének magasan fekvő részein kancsókát (rovarevő növény) is lehet találni, amely a környező fákra és bokrokra csavarodik vagy a földön burjánzik.
Kelet-afrikai és arab kereskedők valószínűleg ismerték a lakatlan Seychelle-szigeteket, de a portugál felfedező, Vasco da Gama nevéhez köthető az első partraszállás 1502-ben. Az első hiteles feljegyzéseket a Kelet-indiai Társaság Ascension hajójának legénysége rögzítette 1609-ben. Mivel a szigetek az Afrika és Ázsia közötti kereskedelmi útvonal mentén helyezkedtek el, gyakran fordultak meg kalózok is a parton. 1756-ban a franciák vették az ellenőrzésük alá a területet. Erről Nicholas Morphey kapitány helyezett el emléktáblát. A szigetcsoport Vicomte des Séchelles-ről kapta a nevét, aki XV. Lajos pénzügyminisztere volt.
A gyarmatosítás csak 1768-ban kezdődött, amikor egy huszonkét fős francia csapat horgonyzott le rabszolgákkal a fedélzetén. Egyre több európai nemzet próbált hasznot húzni az indiai és ázsiai kereskedelemből és növekedni kezdett azoknak a tengerészeknek is a száma, akik rövid pihenőt tartottak a szigeteken, hogy feltöltsék hajóikat. 1793 és 1813 között a franciák és az angolok harcoltak a szigetek ellenőrzéséért.
Az 1814-ben Párizsban aláírt békeszerződés alapján a Seychelle-szigetek és Mauritius brit fennhatóság alá került, és ezáltal a szigeteket Mauritiusból kormányozták. Amikor a britek kihirdették, hogy a Birodalomban betiltják a rabszolgatartást, akkor a franciák, akik továbbra is kereskedtek rabszolgákkal áthelyezték bázisaikat Afrikába és más országokba. A rabszolgatartás megszűntével felszabadult rabszolgák ezrei érkeztek a Seychelle-szigetekre. Az ültetvényeken indiai munkaerőt is igénybe vettek, miközben számos üzlet kínai bevándorlók kezébe került.
1872-ben a politikai autonómia növelésére létrehozták a kormányzó tanácsot majd 1888-ban a törvényhozó és végrehajtó tanácsot. 1903. augusztus 31-én a Seychelle-szigetek brit koronagyarmat státuszt kapott, így már nem Mauritiusból igazgatták.
1948-ban tartották az első választást: a Törvényhozó Tanács négy tagját választották meg. 1967-ben fogadták el az új alkotmányt, amely a kormányzó és a kormányzó tanács kezébe adta a hatalmat. Az első, általános választójog alapján tartott parlamenti választás 1967-ben volt. Az alkotmány 1970 márciusában elfogadott módosításai növelték biztosítottak a szigetcsoport autonómiáját.
A Seychelle-i Köztársaság 1976. június 29-én, 12 óra 5 perckor vált a Brit Nemzetközösség független köztársaságává.
A Seychelle-szigetek buja trópusi hangulata inspiráló erővel hat a művészekre, de állíthatjuk, hogy a zene és a ritmus tükrözi legautentikusabban a hely szellemét. Három fő zenei és tánc stílus alakult ki: az afrikai és madagaszkári eredetű, szinkópa alapritmusú moutia, a minden hónapban új slágerekkel megjelenő sega és az európai eredetű kamtole. Az afrikai és madagaszkári hatás érezhető a hagyományos hangszerek használatánál is, amelyek legnépszerűbb képviselője a bom (vonós hangszer) és a zez (egyhúros szitár), amelyeknek egy tökféléből alakították ki a rezonátortestét, valamint a makalapo (vonós hangszer), amelynek a korpusza bádogdoboz.
