Lehet dísz a fára, függődísz az ajtóra, dekoráció a karácsonyi csomagolásra, vagy akár készíthetsz belőle szélcsengőt. Sokoldalúan felhasználható, és mindenki észre fogja venni, hogy nem egy szokványos só-liszt-gyurma. Hidd el, semmi köze hozzá!
A díszek elkészítése annak köszönhető, hogy nekünk pár éve hófehér karácsonyfánk van, viszont a díszek beszerzése hosszú évek munkája volt. Ha hiszed, ha nem, nagyon nehéz szép és IGAZÁN FEHÉR díszeket venni.
Márpedig ez tényleg hófehér lesz és gyönyörű szépen csillogó.
Hozzávalók
- 2 egység* szódabikarbóna
- 1 egység (kukorica) keményítő**
- 1+1/4 vagyis 1,25 egység víz (tehát 1 egész egység + még egy negyed egység)
*Az egység az lehet egy pohár, egy bögre vagy akár egy dióhéj is - az a fontos, hogy az arányok stimmeljenek. A vizet akkor a legegyszerűbb mérni, ha egy mérőpoharat alkalmazunk és mondjuk a 2 dl-t jelölő vonalat vesszük az egy egységnek. Így a víz mérésekor a 250 ml-ig öntjük a vizet.
(Nálam az egy egység kb. 2 dl volt. Ebből rengeteg (kb. 50 kisebb méretű biztosan) dísz kihozható, úgyhogy első körben szerintem ezzel dolgozz Te is. Elég lesz kinyújtani meg kiszurkálni.
Mutatok gyorsan egy-két elkészült darabot, hogy kedvet kapj! Gyönyörű lesz a zöld fenyőfán, különlegessé tehetsz vele egy karácsonyi dekorációt vagy ajtódíszt, és tökéletes egy karácsonyi ajándékra is dísznek.
Nézzük az elkészítést, lapozz tovább
Hogyan készül?
A hozzávalókat öntsd egy lábasba és közepes lángon kezdd el melegíteni. Nagyon hamar elkezd forrni, onnantól van kihívás a kavargatásában, de mégsem sodónyi ideig kell felette állni, úgyhogy nyugi. Az utolsó 5 perc az már kemény menet, de legalább megvan mára az alkaredzés is.
Íme a kavargatás közbeni fázisok:
Amikor már totál krumplipüré kinézete van (csak sokkal keményebb), akkor kapard ki egy tányérra (ha akarsz, csinálj belőle te is egy szép gömböcöt, de erre egyébként semmi szükség és takard le AZONNAL. Betekerheted alufóliába vagy beteheted egy zacskóba, vagy akár dobozba, a lényeg, hogy ne hagyd kiszáradni.
Fontos! Rögtön takard le vagy zárd el, hogy ne száradjon ki (erre 5 perc alatt simán képes)! Véletlenül se kezdj el vele dolgozni, még ha a te kezed bírja is a meleget, mert szanaszét fog repedni.
Ha mégis megszáradna a külső réteg, akkor azt vágd le, mielőtt elkezdesz dolgozni a masszával. Ne dobd ki, mert abból is készíthetsz díszeket, csak a száraz darabok miatt csomós lesz. Ettől viccesen néz ki, de precíz, kis mintákat ezzel nem tudsz készíteni.
Ha kihűlt (egy pár órát mindenképp békén kell hagyni), akkor ugyanúgy dolgozunk vele, ahogy bármilyen más keksztésztával vagy mézeskaláccsal (kinyújtjuk, szaggatjuk), azzal a fontos különbséggel, hogy ezt nem sütjük, csak simán a levegőn meg fog száradni Neked! Ugye milyen tökéletes?
Ha nem használod fel azonnal kihűlés után, akkor tedd a hideg masszát rögtön hűtőbe egy jól záródó zacskóban vagy dobozban.
Önmagában is gyönyörű szép a hófehér csillogásával, de ha mégis fel akarod dobni kicsit a sima felületet, még kiszaggatás előtt nyomj a masszába egy csipkedarabot vagy akár egy hajkefét, vagy fenyőágat, de egy toboz végiggörgetésével is különleges hatást érhetsz el. Száradás után festheted és tovább díszítheted, ha szeretnéd
Ha nem használod fel az egészet, akkor a maradékot egy jól záródó zacsiban vagy dobozban még sokáig tárolhatod a hűtőben. Picit megkeményedik, de majd a kezed melegétől újból megpuhul.
