A legtöbb ember fejében meg sem fordulna, hogy az elektromos (azaz a konnektorba dugható) légfrissítők bármilyen veszélyt jelenthetnek rájuk. A kellemes illatoknak azonban ára van, amit az otthonban tartózkodók egészségükkel fizetnek meg.
A legelterjedtebb szagtalanító termékek által hátrahagyott vegyi anyagok olyan mérgező összetevőket tartalmaznak, amelyek idővel egyre jobban felgyülemlenek az emberek és a háziállatok szervezetében, ezért ritkán gyanakodnak rájuk a különböző egészségügyi problémák jelentkezésekor.
A 90-es években robbanásszerűen terjedtek a „bedugható” légfrissítők, amelyek indukciós módszerrel melegítették fel a beléjük helyezett anyagokat, illatot eresztve ezzel a szoba levegőjébe.
Az elektromos változatok ekkor még új és modern találmányoknak számítottak, és sok otthonban leváltották a hagyományos, fújós légfrissítőket, amik korábban komoly felhajtást okoztak az ózonrétegre gyakorolt káros hatásaik miatt.
Később aztán az évek során egyre több tesztnek vetették alá az elektromos légfrissítőket, és, mint kiderült, ezek cseppet sem olyan veszélytelenek, mint azt eleinte gondoltuk. A következő oldalon elmondom, milyen veszélyekkel jár az elektromos légfrissítő használata!
Ftalátok
Az ilyen légfrissítőknél a ftalátok számítanak az egyik legjelentősebb problémaforrásnak. Az NRDC (Natural Resources Defence Council) kutatása során, amelyben 14 különböző légfrissítőt vizsgáltak meg, kiderült, hogy a termékek 86%-a tartalmazta ezeket a vegyi anyagokat, amelyek különböző születési, hormonális és szaporodási rendellenességeket is okozhatnak. A szervezet szerint „a legtöbb ftalátról közismert, hogy megzavarhatják a férfiak tesztoszterontermelését, és kapcsolatba hozták már őket különböző nemzéssel kapcsolatos rendellenességekkel is”.
A ftalátokat a Kalifornia állam mérgező anyagainak listáján is számon tartják, ugyanis „bizonyítottan születési rendellenességeket és nemzőrendszeri károkat okozhatnak”. Az NRDC továbbá felhívta a figyelmet a levegőben terjedő ftalátokra, amelyek még kis mennyiségekben is allergiás tüneteket és asztmát okozhatnak. Ez még a „természetes” jelzővel ellátott termékekre is vonatkozik.
A ftalátok más szempontokból is veszélyt jelenthetnek egészségünkre, habár ezek még több kutatást igényelnek. Ennek ellenére többször is hozták már őket párhuzamba vese és májproblémákkal illetve daganatos betegségekkel is.
Formaldehid
A formaldehid közismerten rákkeltő hatású az emberekre. Ez a színtelen, gyúlékony vegyi anyag gyakran kerül bele bizonyos építőanyagokba és számos háztartási termék elkészítéséhez is felhasználják, mint például furnérlemezekhez, ragasztókhoz és sajnos légfrissítőkhöz is. Félreérthetetlen kapcsolatot fedeztek fel közte és az orr- illetve a torok rákos megbetegedése között. Közismerten krónikus irritáló hatással bír a légzőrendszerre, és fertőzéseket, asztmát, gyakori orrvérzést illetve más légúti problémákat is okozhat, állítja az Egyesül Államok Nemzeti Toxikológiai Programja.
A veszély fokozott az újszülöttek, az idősek és a gyenge immunrendszerrel rendelkezők esetén. Egy 2013-ban publikált tanulmány szerint a légfrissítőt használó nők „lényegesen nagyobb eséllyel hoztak a világra nehezen lélegző és tüdőfertőzéssel küszködő kisbabákat”.
Naftalin
Ha a formaldehid veszélyei nem lennének elegendők, számos légfrissítő márka termékeinél mutatták már ki, hogy naftalint is tartalmaznak. A patkányokon végzett laborvizsgálatok kimutatták, hogy ez az anyag a tüdő rákos megbetegedését illetve szövetroncsolódást is okozhatja. Habár még mindig vizsgálják, a szakértők szerint az emberekre is hasonló hatással lehet.
Illékony szerves vegyületek
A légfrissítőkben úgynevezett illékony szerves vegyületeket is találtak. Ezek a vegyületek alacsony forráspontúak, és szobahőmérsékleten párává vagy gázzá alakulnak át. Habár emiatt kiválóan alkalmasak az illatanyagok szétszórására, ezeknek is megvannak a saját veszélyeik, egészen pontosan a gyerekeknél kialakuló asztmát tekintve.
A legtöbb légfrissítő egy úgynevezett 1,4-diklórbenzolt tartalmaz, amely az amerikai népesség 96%-ának vérében megtalálható. Amellett, hogy közismert rákkeltő vegyületnek számít, hivatalosan bejegyzett rovarirtóként is számon tartják. Működési elve a következő: ez a vegyület megtámadja az orrban található receptorokat, csökkentve ezzel a szaglás érzékenységét. Nem csoda, hogy a légfrissítőktől „frissebbnek érződik” a szoba levegője – a készítők aktívan károsítják a vásárlók szaglását. Habár az orrban végzett károk csupán átmenetiek, hosszú távú tanulmányokat még nem folytattak a vegyület káros hatásaival kapcsolatban.
A diklórbenzol számtalan házi díszmadár halálát is okozta már, nem sokkal az után, hogy légfrissítőket kezdtek el használni a közelükben. Ez nem is olyan meglepő, hiszen a diklórbenzol a DDT, a DDD és a DDE rovarirtók fő összetevője. A vegyület által okozott súlyos egészségügyi problémákból lehetetlen teljesen felépülni, belélegezve pedig többek szerint veszélyesebbek, mintha az ember ugyan annyit elfogyasztana belőlük.
Nincs olyan, hogy „biztonságos mennyiség”
Habár sokak szerint kis mennyiségben nem jelentenek igazi veszélyt, egy 2006-os tanulmány rávilágított, hogy ha csak egy minimális mennyiségben is kitesszük magukat ezeknek a vegyületeknek, akkor 71%-kal megnő az asztma kialakulásának veszélye, és a tüdőbetegségekre is hajlamosabbá válunk. A kutatók továbbá rájöttek, hogy azoknál, akiknek a vére nagyobb mennyiségű 1,4-diklórbenzolt tartalmaz, sokkal valószínűbb a tüdő rendellenes működése is.
Nem tesznek ellene sokat
A legtöbben nem aggódnak, mondván ezek a termékek biztosan szigorú ellenőrzéseken mennek keresztül, mielőtt az üzletekbe kerülhetnének – ez azonban nincs így. Az ipar saját magát ellenőrzi, ami azt jelenti, hogy semmilyen hivatalos szabályozásnak nem vetik alá. A légfrissítők állítólag még kevésbé tartoznak az ellenőrzők hatáskörébe, mint más termékek. A vegyi cégeknek semmilyen hatósági engedélyekre nincs szükségük, mielőtt árusítani kezdhetnék termékeiket.
