Salamon-torony:
A Salamon-torony, akárcsak a Fellegvár, még mindig sok esküvői ünnepség helyszíne, lenyűgöző kilátással (a Duna hátterében), a közeli tornapályát pedig a Szent György Lovagrend katonai hagyományai szerint rendszeresen használják középkori lovagi tornabemutatókra.
A Salamon-torony tavasztól őszig Visegrád egyik legforgalmasabb látványossága, ahol a hét szinte minden napján lovagi tornák és dobosfelvonulás zajlik.
A Salamon-torony, Visegrád egyik szimbólumának legrejtélyesebb mozzanata a közismert, félrevezető neve. Mivel Salamon László király foglya volt Visegrádon a 11. században, ezért nem lehetett a Citadella tornyában (amit ma a hagyományoknak megfelelően Salamon-toronynak nevezünk), de az első hivatalos dokumentum IV. Béla király uralkodásának idejéből csak 1256-ban jegyzi fel a kettős várrendszer befejezését.
Zsitvay - Kilátó
Ez egy jelentős megállóhely a világ egyik legszebb túraútvonalán. Visegrád legmagasabb kilátópontjának eléréséhez azonban nem kell túrabakancs, a városból is megközelíthető, és tiszta időben a Mátrából a Zsámbéki-medencébe is el lehet jutni, ami mintegy 100 kilométeres táv. Ennek ellenére az 1933-ban a Nagy-tetőn felállított Zsitvay-kilátó, a Villám-hegyi csak 378 méter magas...
A kilátó a Magyar Turista Egyesület 20 éves fennállásának emlékére épült, kialakításával Visegrád ősi öröksége előtt kívántak tisztelegni, ezért az építmény erődszerű megjelenése.
A kilátó emeleti részén kör alakú szimbólumok segítik a tájékozódást a kilátóban.
A Zsitvay Tiborról elnevezett építményt 2005-ben nemzeti műemlékké nyilvánították.
Pálinkamúzeum
Ismerje meg a magyarországi pálinkafőzés történetét a Zugfűi Pálinkamúzeumban, valamint a titkos pálinkafőzés módszereit és Visegrád és a pálinka kapcsolatát.
Részt vehetnek egy interaktív pálinkafőző foglalkozáson, és megtudhatják, mi történt annak idején, amikor titokban, a konyhai üstben főzték a becses szeszes italt.
Sajnos a pálinkafőzéshez használt összes eszköz és berendezés nincs múzeumban, hiszen az egyéni innováció ezen a területen látszólag végtelen volt, naponta születtek új megoldások.
Bertényi Miklós füvészkert
A visegrádi Telgárthy rét, amely autóval is könnyen megközelíthető, a várostól néhány kilométerre található, patakok és évszázados fák ölelésében, sokak számára családi/baráti piknik a nyári szombatokon. Azt azonban nem mindenki tudja, hogy az öreg kapu mögött egy egészen más világ húzódik, amelyet az 1960-as évek közepén Eőry Gyula, egy szenvedélyes erdészhallgató hozott létre.
Eőry Gyula szakdolgozatként erdeifenyő, vörösfenyő, lucfenyő és Douglas fenyő állományokat ültetett a terület őshonos fafajainak szomszédságába; később erdészek és erdőmérnökök látták meg a kezdeményezés fantáziáját, és Bertényi Miklós és Varga Gábor közreműködésének köszönhetően Eőry Gyula egykori álmából arborétum lett.
Az arborétum az 1980-as években egy madártani iskolával bővült, és ugyanezen, évtized közepén (1985-ben) itt tartotta éves nemzetközi találkozóját az ENSZ FAO Erdészeti Szekciója, melynek során a találkozó emlékére az összes tagország képviselői elültettek egy fát.
