Eredetileg arannyal átszőtt, bagdadi selyemből készült az ilyen mennyezet. Bagdad városához kötődik eredete. Elnevezése is Bagdad latin nevéből ered, vagyis: Baldacco, Baldac után. A királyi szabadtéri trónjához nagy baldachint készítettek, amit négy ember tartott. Ekkoriban gondoltak arra, hogy a kastélyokban, várakban is ékesíthetné baldachin az oltárokat, ágyakat. A korai építészek, belsőépítészek a koroknak megfelelő legdrágább, főúri körökben elfogadott selyemből, bársonyból varrták. Később, ahogyan elterjedt egyszerűsödött és így sokféle anyagból találhatunk példát rá.

Mai változata a korabeli királyi baldachinos csodáknak, ilyen. Bámulatos, ahogyan minden apró részet kidolgozott, az anyag pontosan úgy redőzik, ahogyan kell. A padló, a tapéták, a tükör éa egyéb kiegészítők pompásan illeszkednek ebbe a fehér álomvilágba!

Ez a keleties hangulatú hálószoba középpontjában a mennyezetről leomló baldachin áll. A világos falakat csodálatosan kiemelik a textíliák sötét tónusai. Az ágytámla is hangsúlyos kárpittal borított, hogy elakadjon a lélegzete annak, aki id belép!

Ennek az ágynak a szépsége magában a kovácsoltvas ágykeret formájában rejlik. Textíliákkal, de azok nélkül gyönyörűen mutat. Az aranykeretes tükrökkel királyi eleganciát ad a szobának, a halmozás a falon pedig erősíti ezt az érzetet.

A királyi pompa legkitűnőbb megtestesítője kétségkívül a francia Napkirály, XIV. Lajos volt. A forradalom előtti korszak, a barokk fényűzését minden más uralkodónál felülmúlta. Ez az ágy csak egy szelet abból, ahogyan élték mindennapjaikat a palotában. A kék tapéta arannyal bevonva, a kristálycsillár monumentalitása páratlan és egyben lenyűgöző példája, aminek csodájára járnak mai napig az emberek a világ minden tájáról.