Új téli fesztivál mutatkozik be idén Pécsett, aminek a Zsolnay Kulturális Negyed ad otthont. A rendezvény részeként a Jégvirág Fesztivál és a Csokoládé Karnevál is érdekes programokat kínál az egész család számára.

 

 

 

Idén is megrendezik a fergeteges, jelmezes, fúvós farsangi bált giccs-partival kiegészítve. A rendezvényre érkező résztvevőknek ötletes jelmez viselete kötelező, sőt az sem baj ha a maskara giccses!

 

 

Háromnapos farsangi rendezvénysorozat az egész család számára, farsangi bábszínházzal, szárvendégekkel, retro partival.

 

 

 

Farsangkor újra felhúzzák rémisztő maskarájukat a busók, hogy elűzzék a telet. Az álarcos, alakoskodó fesztivál Kisfarsangtól Húshagyókeddig tart. Ez idő alatt a mohácsiak báránybőrbe bújt szörnyekké válnak, és erre biztatják az ide érkező idegeneket is...

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.

A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

 

 

 

A Csabai Farsang a dél-kelet magyarországi farsangi hagyományokat eleveníti fel a kószálástól kezdve a disznótoron át a bálig. Koncertekkel, maskarás felvonulással, hagyományőrző szlovák farsanggal, igazi csabai disznótorral búcsúztatják a telet a vendégek.

Disznóvágás, kolbásztöltés, lacikonyha és táncház, játszóház és ünnepi sokadalom. Ezekkel és még sok minden mással is várja a Békéscsaba a Csabai Farsang ételekkel és jó hangulattal gazdagon ellátott programjainak látogatóit. 

A rendezvény már jó ideje a térség jelentős eseménye, a Szlovák Kultúra Házának udvarából a város központjába költözött Nagy Csabai Lacikonyha messziről idecsalogatja az ínyenceket. Természetesen a kolbász remekek és ínycsiklandozó disznótoros mellett megannyi kulturális eseményt is kínál a rendezvény.

 

 

Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő rendezvény híres gasztronómiai rendezvénnyé nőtte ki magát. Verseny, bemutatók, és főleg sok-sok kóstoló várja a látogatókat.

A csömöri Petőfi Sándor Művelődési Ház szervezi a ma már egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, turisztikai jelentőséggel bíró Hájas Tészta- és Fánksütő Versenyt, amely túlnő a település határain, mára már gasztronómiai kistérségi rendezvénnyé nőtte ki magát. A rendezvénynek egyre nagyobb sikere és látogatottsága van, ami bizonyítja, hogy erre a különleges és értékekben gazdag rendezvényre milyen nagy igény van. Versenyzők és látogatók Kazártól Dunaújvárosig megfordultak a művelődési házban. Azért is fontos ez a verseny a hagyományos magyar konyha számára, mert ezzel a rendezvénnyel a szervezők sokat tesznek a magyar gasztronómiai szokások megőrzése érdekében és újra kedvet teremtenek a lassan "letűnő" hájas tészta újbóli felfedezéséért, a virágzó fánksütés és csöröge megannyi változatának bemutatásáért.

 

 

 

Ősi népszokás a "tikverőzés", amelyet farsang utolsó napján, húshagyó kedden tartanak a mohaiak. A maskarába öltözött fiatalok korommal kenik be a lányokat és az asszonyokat. Az egész napos mulatságból nem marad ki a falu apraja-nagyja és az ide látogatók sem!

A színes menet be-betér a házakba, s mint a termékenység szimbólumát, összegyűjtik a tyúkólakban talált tojásokat. 

A rendezvényt a fiatalok szervezik, a menet reggel 9 órakor indul a Kultúrház udvaráról. Az asszonyok már hajnalban fánkot sütnek, hogy az idelátogatókat megkínálják, hiszen a szalagos farsangi fánk nem maradhat el e napon. 

Minden év húshagyó keddjén a fiatal legények maskarába öltöznek, a két legfiatalabb leányt alakít: szoknyát, kötényt, blúzt öltenek magukra, fejükre kendőt kötnek, kezükre fehér kesztyűt, lábukra csízmát húznak, eközben mindvégig álarcot viselnek. Karjukra kosár kerül, amelybe a háziaktól kapott tojásokat gyűjtik. Egy legény szalma töröknek áll: fehér bő gatyája szárát és ingének ujját szalmával tömik meg, fejére süveget, kezébe kanászkürtöt kap, arcát álarc fedi. Egy másik legény kéményseprőt alakít, a tikverő csoport többi tagja bohócnak öltözik. Viseletük: szalagokkal teleaggatott rongyos ruha, kalap, kenderszakállas álarc és kezükbe furkósbot. A zsebekből nem hiányozhat a korom.

A maskarások végigjárják a település házait, hangosan kurjongatva kormoznak be gyereket, felnőttet, de legfőképp a fiatal lányokat és asszonyokat. A kormozásnak ugyanis termékenységvarázsló erőt tulajdonítanak. A háziaktól cserében tojást és kolbászt kapnak. A házaknál bőségesen megvendégelik a maskarásokat, bár eközben a bohócok a tyúkólba is igyekeznek beosonni, hogy korommal kenjék be a tyúkokat és elcsenjék a tojásokat. A fiatalok a nap végén tojásrántottát sütnek és vígadnak a farsang utolsó estéjén.

Moha Fejér megye egyik legkisebb települése, lakosainak száma 460 fő. A mohai tikverőzés legalább százéves múltra tekint vissza.

 

 

A régi húshagyó keddi, hamvazószerdai hagyományok felelevenítésével készülődik a település az idei télbúcsúztató, farsangzáró ünnepkörre.

A régi húshagyó keddi, hamvazószerdai hagyományok felelevenítésével készülődik a település az idei télbúcsúztató, farsangzáró ünnepkörre.

Húshagyó kedden jelmezes lovas felvonulás indul majd a falu utcáin.

 

 

 

Lekváros, csokis, túrós, narancskrémes, szalagos, csöröge, rózsa – mi másról lenne szó, mint a farsang elengedhetetlen velejárójáról, a farsangi fánkról. Hazánkban a 19. században terjedt el széles körben a Dunántúlon. Zala megyében, három évvel ezelőtt a VOKE Kodály Zoltán Művelődési Ház rendezésében került sor az I. Országos Fánkfesztiválra. Nagyon nagy érdeklődés övezte a rendezvényt.

 

Forrás: www.utisugo.hu