Az öregedő társadalom valódi veszélyt jelenthet!

Csökkenő népességszám, öregedő társadalom… Ma már nap mint nap találkozunk ezekkel a kifejezésekkel. Nagyjából úgy gondolom, mindenki tisztában is van a jelentésével – a legújabb kutatások szerint azonban még mindig csak periférián, a gondolataink legmélyén fogant meg a probléma, és még mindig inkább hajlamosak vagyunk a szőnyeg alá söpörni, főleg fiatal korban… Hiszen hol van még a nyugdíjkor, sok víz lefolyik a Dunán, gondolhatnánk.

Igen ám, de a népesség szám alakulása nem változik 1-2 generációnyi idő alatt, így sajnos fel kell fognunk és meg kell értenünk, hogy a probléma valós, és MINKET érint.

De lássuk miről is beszélek…

Mit jelent az öregedő társadalom?

Alapvetően az elnevezés elég képszerű, és igen: az öregedő társadalom azt jelenti, hogy egyre nagyon arányban van az idősebb korosztály. Ez nem feltétlen csak azt jelenti, hogy magasabb a várható életkor, de azt is, hogy kevesebb arányban van a társadalomban a fiatal, munkaképes korú réteg.

A Központi Statisztikai Hivatal adatait használva a Magyarország korfájának alakulása:

A fenti ábrákon nyilvánvalóan látszik az öregedő társadalom ténye, amelyet ezen keretek között nem is szeretnénk tovább boncolgatni. Sokkal érdekesebb azonban, hogy milyen hatással lehet ez ránk?

Nyugdíj – nyugalom nélkül?!

Az öregedő társadalom számos gazdasági, társadalmi problémát is tartogat, ezek közül pedig kiemelt szerepet kap a nyugdíjas korúak ellátása, gondozása. Ahogy láthattad a fenti korfákat ábrázoló képeken is, ez nem a távoli jövő – hiszen 2060-ra, amikorra már Te is nagy valószínűséggel békés időskorod szeretnéd majd élni, korfánk teljes mértékben eltorzul.

Több kutatás is született arra, hogy hogyan látják a mai fiatalok ezt a problémát – illetve készülnek-e egyáltalán a nyugdíjas korra?

Az eredmény pedig nem megnyugtató. Azt gondolnád, hogy tisztában vagyunk a problémával – az adatok mégis azt mutatják, hogy nem foglalkozunk vele. Aggódunk ugyan, és nyugtalanítónak tartjuk a helyzetet, a legtöbben azonban mégsem tesszük meg még a legalapvetőbb lépéseket sem a boldog időskor biztosítása érdekében.

Nem hagylak adat nélkül, íme a kutatás eredménye:

A nemzetközi kutatás során arról faggatták a résztvevőket, hogy hogyan gondolnak a nyugdíjas korra. A megkérdezettek 46%-ka a nyugdíjas kort a pihenéssel azonosítja, 34% tartja kimondottan aggasztónak a helyzetet, és 19% gondolja úgy, hogy az ő jövője biztosítva van. Hazánkban picit más a helyzet, hiszen nálunk csupán 9% véli úgy, hogy nincs miért aggódnia a jövőt illetően.

A problémát tehát észleljük, de fel is készültünk rá?

Sajnos az adatok azt mutatják, hogy nem. Az Aegon készített felmérést, amelyben azt vizsgálja, mennyire vagyunk felkészülve nyugdíjas éveinkre.  A felkészültség átlagos szintje pedig hazánkban kimondottan alacsony, a vizsgált országok között az utolsó előtti helyen áll!

Pedig a felkészülés szükségessége immár nem kérdés, és a takarékoskodás többé már nem kiváltságosság, hanem szükséglet. Gondolj csak bele, és játssz egy kicsit a nyugdíj kalkulátorokkal. Egy olyan férfi, aki 20 éves kora óta dolgozik, és nagyjából minimálbért keres (sajnos sok ilyen van…), körülbelül 50 000 Ft értékű nyugdíjra számíthat havonta…

Mi a megoldás? Hogy készülhetek fel nyugdíjas koromra?

A rugalmas nyugdíjba vonulás már nem kérdés

Várhatóan a fiatal, munkaképes korú generációnak a rugalmas nyugdíjba vonulás az egyik lehetősége… mondjuk ki, a túlélésre. Ez azt jelenti, hogy nyugdíjba vonulás után is vállalnunk kell majd munkát a megélhetésért. Persze, ha egészségügyi állapotunk engedi, és találunk is munkát.

De ez a megoldás sajnos társadalmilag és gazdaságilag sem éppen nyújt kielégítő megoldást, még ha nem is nézzük a kényelmes nyugdíjas évek illúziójának elvesztését – hiszen hazánkban a munkalehetőségek száma is lényegesen alacsonyabb, mint ahányan szeretnének elhelyezkedni. Így az idős emberek gyakran a fiatal munkaképes korúaktól „veszik el” a munkát, így a probléma halmozódik: a következő generációnak is számolnia kell a nyugdíj-problémával.

A megoldás: nyugdíjtervezési stratégia, megtakarítás, anyagi felkészültség

Ijesztő tény, hogy a fentebb már említett kutatás alapján hazánkban az embereknek csupán 45%-ka tervezi tudatosan jövőjét, és ők is elsősorban készpénzben próbálnak félrerakni, takarékoskodni. Ez a megoldás hosszú távon azonban semmiképpen sem hatékony, hiszen mint tudjuk, a készpénz hamar kifolyik kezünk közül – éppen ezért is hívják ezt a fajta megtakarítást „likvid” megtakarításnak, azaz folyékonynak.

Természetesen joggal fogalmazódik meg a legtöbbünkben a kérdés: mégis miből?! Nos, a probléma megoldásában így az állam és a munkaadók is magas szerepet kapnak mind a fizetések egyensúlyba hozatalával, mind pedig az adórendszer ilyen irányú megváltoztatásával, de cikkünk nem ezzel foglalkozik. Sokkal fontosabb jelen pillanatban megértened azt, hogy az egyetlen módja a békés nyugdíjaskor megteremtésének, ha minél hamarabb, minél rendszeresebben tudsz félretenni akár kicsi összegeket is. Ebben a kérdésben szívből ajánlom a Pénznevelde tanácsadó irodát, akik segítenek a legjobb döntést hozni és eligazodni az információtengerben! Nekem rengeteget segítettek, hiszen laikus szemmel könnyen átverheti az ember saját magát is...
 

Kattints az alábbi képre, vagy hívd a 20/333-3071-as telefonszámot bizalommal!