Van egy kicsiny szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, a két globális jelentőségű tektonikai lemez – az eurázsiai és az észak-amerikai – határvonalán. Ez a kis szigetország pedig nem más, mint Izland! Most ezzel a csodálatos állammal ismerkedhetünk meg!
Izland nagyjából 8-10 évvel ezelőtt még a csőd szélén állt, aztán viszont történt valami, és csodával határos módon, rekordsebességgel újjászületett, mára gazdasági helyzete stabil és virágzó állam lett! A trükk nagyon egyszerű, a hangsúlyt az exportra fektették, az egész gazdaságuk a halászaton alapszik, a jövedelem fele ebből származik. Izland nem rendelkezik saját hadsereggel, az erőszak legkisebb nyomát sem lehet felfedezni, emellett a politikai-, és a társadalmi viszonyok is szilárdak. A közbiztonság páratlan, nagyon ritkán zárják be a házaikat és az autóikat az itt élők.
A 2009-es válság idején bezárták az összes McDonalds gyorséttermet, és a Starbucksokat is, azóta sem nyitották meg egyiket sem. A kaszinókat és a játéktermeket is megszüntették. Ami még nagyon sokat segített a fellendülésben, az a geotermikus víz kihasználása. Közel 20 hektáros területen vannak melegített üvegházak, a lakások több mint 90 százaléka geotermikus vízzel fűtött. Ezáltal elérték azt, hogy a ház melegítése nagyon csekély összegbe kerüljön. Dr. Pall Valdimarsson, geotermikus professzor elmondta, hogy egy napilapért havonta 40 eurót fizet, míg a 200 négyzetméteres lakásának a fűtése maximum 60 euróba kerül.
A turistaforgalom évről évre jelentősen nő, évente nagyjából másfél millióan látogatnak el ide, így a turizmusból származó bevételek ma már egynegyedét teszik ki az ország egy főre eső GDP-jének. Megállapíthatjuk, hogy Izland megtalálta a legjobb utat, ami létezik. Ma már szinte senki sem ismeri azt a szót, hogy munkanélküliség, az államadósság ismét a 2009-es válság előtti szintre került. Ennek eredménye az is, hogy a szigetország a világ harmadik legboldogabb állama az ENSZ adatai szerint. A következő oldalon megismerkedhetsz Izland történelmével, emellett számos érdekességet osztok meg veled, megéri lapozni egyet!
Izlandot elsőként valószínűleg a görög Pütheasz említi, aki i. e. 330 és 325 között Massaliából (Marseille) indulva körülhajózta a brit szigeteket, járt Orkney-n és Norvégia nyugati partjainál. Az utazásról készített beszámolójában Pütheasz említést tesz Ultima Thule szigetről, ami 6 napi hajózásra esik Britanniától északra.
Valószínűleg Pütheasz nem járt a szigeten, de az szinte biztos, hogy a kelták és a norvégok már ebben az időben tudtak a sziget létezéséről. 850 körül egy norvég hajós (Naddoddur) célja Feröer volt, de egy vihar miatt Izlandon kötött ki. Ő adta a szigetnek a Hóföld (Snjórland) nevet. Néhány évvel később a svéd Gardar körbehajózta a szigetet, és visszatérve a kontinensre csupa jót mesélt az újonnan lelt szigetről. 1300-ban, 1341-ben és 1389-ben is kitört Dél-Izland vulkánja, a Hekla, amely komoly pusztítást végzett mind a lakosság, mind pedig az állatállomány körében.
1397-ben Izland Dánia uralma alá került. 1540-től a dán uralom a hatalom erejével terjeszteni kezdte a reformációt, aminek következtében 1550-ben kivégezték az utolsó katolikus püspököt, Jón Arasont is. A püspököt két fiával együtt ölték meg, ugyanis az izlandi papok nem tartották a cölibátust.
A 16. század végén négy, egymást követő nagyon kemény tél köszöntött Izlandra, melynek következtében 9000 lakos halt éhen. A különböző természeti csapások továbbra is sújtották a szigetet. Többször kitört a Hekla, a Katla és az Öræfi is. De az igazán nagy katasztrófát a Lakagígar (Laki-kráterek) kitörése okozta. Ez 1783-ban történt, a kitörés 10 hónapig tartott, melynek következtében mérgező köd fedte be Délkelet-Izlandot. A kitörést követően Izland lakosságának ötöde halt meg, az állatállománynak háromnegyede pusztult el.
Ezt még fokozták a következő évek földrengései és újabb, nagyon zord telei. Öt évszázad külső uralom után a 19. század elején éledezni kezdett az izlandi nacionalizmus. Ennek köszönhetően 1845-ben visszaállították az Alþingi eredeti jogait, 1855-ben pedig a dán kereskedelmi monopólium is megszűnt. Az autonómiával kapcsolatos törekvéseket a dánok elutasították, és Izlandot Dánia részének tekintették. 1874-ben saját alkotmányt kapott. 1918-tól Izland autonóm állam perszonálunióban állt Dániával. Ügyeit a hadügy és a külügy kivételével maga intézte. 1940. április 9-énNémetország megszállta Dániát, amely így nem volt abban a helyzetben, hogy továbbra is fennhatóságot gyakoroljon Izland felett.
