Ezt követően angol csapatok szálltak partra Izlandon, megelőzendő a németek bevonulását. Így az eddig Dánia által intézett ügyeket is az Alþingi vette kezébe. 1941-ben az angol csapatokat amerikaiak váltották fel. 1944-ben népszavazást tartottak arról, hogy Izland elszakadjon-e Dániától. Mivel a szavazók 97%-a igennel szavazott, így 1944. június 17-én Þingvellirben kikiáltották az Izlandi Köztársaságot. 1946-ban tagja lett az ENSZ-nek, majd 1949-ben alapító tagja lett a NATO-nak. 1980-ban Vigdís Finnbogadóttir személyében Izland lakossága női elnököt választott, aki a világon az első demokratikusan megválasztott női államfő lett.
Az ország vad vidékén a természet nagyrészt háborítatlan, ebbe beleértendő, hogy a nagyszámú természeti veszélyforrásra (vízesések, forró vízforrások, hegycsúcsok, szakadékok, lávafolyások stb.) nem figyelmeztetnek táblák vagy feliratok, nincsenek láncok és korlátok, ezért a turisták tudatlanságból sokszor indokolatlan, életveszélyes kockázatot vállalnak ezek közelében.
A belső fogyasztói piac kicsinysége és a nagyarányú import miatt (szinte minden fogyasztói cikket külföldről kell behozni) az ország a turisták számára drágának számít. A rendőrök általában nem viselnek fegyvert, viszont többségük beszél angolul, ahogy a járókelők is.
Az emberek visszafogottak, de barátságosak és segítőkészek. A közösségi helyeken (pl. szupermarketekben vagy gyógyszertárakban - apotek) sok helyen van pelenkázó.
Izland az Észak-Atlanti-óceán középső részén található. Az északi sarkkör a főszigettől kicsit északra lévő Grímseyn áthalad (a szigeten található az ország legészakibb települése is). Grönlanddal ellentétben Izlandot Európa, és nem Észak-Amerika részeként kezeljük. Kulturális, gazdasági és nyelvi szempontból is Skandináviához tartozik. A Föld tizennyolcadik, Európa második legnagyobb szigete. Vulkáni sziget, amely a Közép-Atlanti-hátság vízfelszín fölé emelkedő része.
A lemeztektonika szerint úgy keletkezett, hogy a két távolodó kőzetlemez (az eurázsiai, és az észak-amerikai) közötti hasadékon feltört a magma, és megszilárdult. A vulkáni kitöréseknek köszönhetően a sziget területe keletkezése óta állandóan növekszik. A sziget felszínén ma is jól megfigyelhetők a két lemez távolodásának jelei. A szigeten 140 vulkán van, de a kráterek száma meghaladja az ezret. 26 vulkán – némelyik időszakosan – jelenleg is működik. Legismertebb vulkánja az 1491 m magas Hekla. Izlandon rengeteg gejzír található (a szó maga is izlandi eredetű), a geotermikus energia könnyen hozzáférhető, így a meleg víz és a fűtés rendkívül olcsó. Nagyjából a sziget felszínének 10%-át belföldi jégtakaró borítja.
A 4790 km hosszú partvonalat sok kedves fjord teszi változatossá. Itt található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatnajökull, területe 8500 km², vastagsága helyenként az 1000 m-t is eléri. A települések is szinte kizárólag a tengerparton találhatók, mivel az ország belseje nagyon nehezen lakható, kopár, terméketlen vidék. A legnagyobb városok: Reykjavík (a világ legészakibb fővárosa), Akureyri, illetve Keflavík, ez utóbbi mellett található az ország egyetlen nemzetközi repülőtere. Legmagasabb pontja: Hvannadalshnúkur, 2119 m.
