„Keserves multunk, évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc leigáz.
Jussunk e honban, székely-magyarföldön
Szabad hazában éljünk boldogan!”
Gyilkos-tó
Maradni nem maradhattunk legnagyobb sajnálatomra, így nekivágtunk a misztikus Gyilkos-tó felé vezető útnak. Gyergyószentmiklós felől érkezünk a meseszép környék felé. Igazi látványosság végig a magashegyi táj: haragoszöld legelők, rohanó patakok, óriási fenyvesek, kanyargó szerpentinek, lélegzetállító kilátással. Legszívesebben 100 méterenként megállnánk nézelődni, fotózni. A Pongrácz-tetőn (1257 m) nem bírjuk tovább, s megállunk fotózni. Körbetekintve megcsodálhatjuk a Pongárcz-csúcsot (1389), délkelet felé az Olt forrásvidéke vehető szemügyre, lenyűgöző látvány a Ló-havas (1621 m) és a Medgyes-havas (1506 m) erdőborította csúcsai, délnyugat felé pedig varázslatos keretet ad a Dél-Görgény vulkanikus vonulata. Nehéz elszakadni ettől a csodálatos helytől, de ha elindulunk a Hagymás-patak völgyén keresztül, hamarosan elérhetünk a 983 m magasan elterülő egyedülálló természeti kuriózumhoz, a Gyilkos-tóhoz. Orbán Balázs a „Székelyföld leírása” című művében nem leplezi csodálatát, amikor így ír: „ A legmeglepőbb, a legelragadóbb képek egyike áll előttünk. Még ma is, aki felső Olaszország nagyszerű és Svájcnak nagyszerű tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállni. Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben.” Ennél megkapóbban aligha lehetne beszélni Székelyföld egyik legszebb természeti ritkaságáról.
1837 egyik viharos éjszakáján a semmiből keletkezett. A gyilkos-hely megázott talaja lecsúszott a völgybe és elzárta az ott folyó Hagymás, Cohárd, Vereskõ és Likas patakok medrét. Az így létrejött torlasz hatására tóvá duzzadva alakult ki ez a természeti ritkaság. A tó keletkezésének számos legendáját „erősíti” a misztikus hangulat, melyet a tó medréből még ma is kiálló megkövesedett fatörzsek látványa tesz teljessé. A látványt a tó köré csoportosuló csúcsok teszik elragadóvá, úgymint a Kis-Cohárd (1352 m), Nagy-Cohárd (1507 m) és a Gyilkos-kő (1406 m). A tó vize gyakran vöröses színű, amely nevére asszociálva már-már horrorisztikusan hat. A „ludas” a jelenségben a Vereskő-patak, amely nagyobb esőzésekkor kioldja a környék vasokker tartalmát, és színezi meg a tó vizét.
A legenda másik változata azonban a tények ellenére makacsul tartja magát, mely szerint a tó keletkezésekor a föld pásztorokat is maga alá temetett, s az ő vérük festi vörössé a vizet.
