Fellegvár
 

A Salamon-torony, Visegrád egyik ikonjának legrejtélyesebb aspektusa a gyakran pontatlan elnevezése. Mivel Salamon László király foglya volt Visegrádon a 11. században, nem lehetett a Fellegvár tornyában (amit ma is Salamon-toronyként emlegetünk). Az első hivatalos dokumentum IV. Béla király uralkodásának idejéből azonban csak 1256-ban jegyzi fel a kettős várrendszer befejezését.

Ennek következtében "helyesen" a 13. század közepén, a Fellegvárral egy időben emelt vár lényeges elemének nevezzük a visegrádi alsóvárat, vagyis lakótornyot.

A legtöbb ember azonban a felülről nyíló kilátást ismeri és imádja Visegrádon.

A domb tetejéről a városra és a Dunakanyarra nyíló kilátást soha nem felejti el az ember. Ha már jártál itt, most már csak ki kell menned a Fellegvár teraszára, hogy még egyszer megbabonázzon a páratlan élmény.

Királyi palota

Könnyű elképzelni Aragóniai Beatrixot és Hunyadi Mátyást, amint kéz a kézben sétálnak a gótikus kerengő mögött, miközben átmegyünk a fölötte lévő jellegzetes reneszánsz loggián. Ennek ellenére, mivel a királyi palota neves visegrádi úti cél, biztos lehetsz benne, hogy huszonegyedik századi lépteket hallasz.

Körülvesz Magyarország aranykora. Már önmagában a palotában tett tárlatvezetés is számos történelmi élményt nyújt a történelem iránt érdeklődőknek, de az állandó kiállítások és filmek mellett egy tárlatvezetésen könnyen el lehet tölteni egy egész fél napot a 700 éves komplexum falai között.